Relokációs teszt | Az elülső váll instabilitásának felmérése

A vállízület rendkívül mozgékony, ezért hajlamos az instabilitásra. Bár az izomerő szabályozza a stabilitást a mozgástartomány közepén, a klinikai instabilitás a mozgástartomány végén jelentkezik. Az instabilitás akkor válik nyilvánvalóvá, amikor a páciens tart attól, hogy a mozgástartomány végénél ficam következik be.

A váll áthelyezési teszt érzékenysége 64,6%, specificitása pedig 90,2% a következő adatok szerint Hegedus et al. (2012). Ez egy, az apprehension tesztet követő teszt, amely együttesen jól alkalmazható az elülső instabilitás diagnózisában. Önálló tesztként azonban csak mérsékelt klinikai értékkel bír.

A tesztet akkor használjuk, ha a páciens az apprehension teszt során tartást tapasztalt. Tehát szubluxációs félelem esetén, amikor a páciens karja 90°-os abductio-ba és kifelé rotációba kerül. Itt a vizsgáló elölről hátrafelé (AP) irányuló nyomást gyakorol a felkar fejre.

A teszt akkor pozitív, ha az AP nyomás alkalmazása után csökken a páciens luxatiótól való félelme.

Gyakori elülső glenohumeralis ízületi instabilitás vizsgálatok:

• Apprehenziós teszt
• Release/Surprise teszt
• Load and Shift teszt

21 ORTOPÉDIAI TESZT A GYAKORLATBAN

• • Név*
• • E-mail cím*

Δ

Hegedus EJ, Goode AP, Cook CE, Michener L, Myer CA, Myer DM, Wright AA. Melyik fizikális vizsgálat adja a legtöbb információt a klinikus számára a váll vizsgálatakor? Egyéni tesztek szisztematikus áttekintésének és meta-analízisének frissítése. British journal of sport medicine. 2012 Nov 1;46(14):964-78.