Tudományosan a izomgörcsökről | Izomgörcs kezelési lehetőségek

Ugrás ide

Ezt a wikit a Physiotutors platformon találod meg Legyél tag

Tanulj

Izomgörcsök tudományos magyarázata | Izomgörcs kezelési lehetőségek

Egy 12 éves maratoni egészségügyi jelentésben a görcsök az orvosi esetek 6,1%-át tették ki, ami 1,2 eset/1000 fő. A testedzéssel összefüggő izomgörcsök más megerőltető sportágakban is gondot jelentenek.

Sokáig azt hitték, hogy a görcsöket a dehidratáció és az elektrolit-egyensúlyhiány okozza. Az elmélet szerint az extracelluláris folyadéktér a verejtékezés miatt egyre jobban összehúzódik, ami az intersticiális térfogat csökkenéséhez vezet. Ezenkívül a túlzott izzadás nátrium-, kalcium-, magnézium-, klorid- és káliumhiányhoz is vezethet. Mindkét hatás a idegvégződések mechanikai deformációjához, valamint a környező ion- és neurotranszmitter-koncentrációk növekedéséhez vezet, ami a motoros idegvégződések túlzott izgalmához és spontán kisüléséhez vezet.

Viszont az ezt alátámasztó tanulmányok nem mutattak ok-okozati összefüggést, a résztvevőknek nem volt görcse elektrolitvesztés ellenére sem, ráadásul a görcsök miért csak a dolgozó izmokban jelentkeznek, és a nyújtás miért szünteti meg azonnal?

Schwellnus és mtsai. (2009) népszerűsítette azt az elképzelést, hogy a görcsök a neuromuszkuláris fáradtságra adott válaszként megváltozott reflexkontroll mechanizmus miatt jelentkeznek. Konkrétan, az izom túlterhelése és fáradtsága egyensúlyhiányt okoz az izomorsókból származó serkentő hatás és az alfa motoros neuronhoz irányuló gátló hatás között, ami végső soron lokalizált görcsöt eredményez. Ezt a hipotézist kísérleti eredmények is alátámasztják, mivel kimutatták, hogy a vázizom fáradtsága csökkenti a Golgi-ín szervektől az alfa motoros neuronokhoz érkező gátló bemenetet, és növeli az izomorsókból származó serkentő bemenetet állatmodellekben. Azt is kimutatták, hogy amikor a vázizom rövidített pozícióban húzódik össze, a GTO-kból származó jelátvitel csökken, ami megmagyarázza, hogy a nyújtás miért a legismertebb és leghatékonyabb kezelés az akut EAMC esetén.

Melyek a megváltozott neuromuszkuláris kontroll kockázati tényezői?

Úgy tűnik, hogy a sportolóknak eltérő egyéni görcsküszöb-frekvenciájuk van, ami a görcs kiváltásához szükséges minimális elektromos stimuláció.

Nem meglepő módon a korábbi, edzéssel összefüggő görcsök a jövőbeni görcsök legnagyobb kockázati tényezőjének tűnnek. Bár a kutatások nem egyértelműek, úgy tűnik, hogy a családi görcsös kórtörténet, valamint egy specifikus kollagén-gén is hozzájárulhat. Továbbá, úgy tűnik, hogy a férfiak hajlamosabbak az edzés által kiváltott görcsökre, mint a nők, ami a mozgásért felelős izmokban lévő gyors izomrostok magasabb arányának tudható be. Végül Schwabe et al. Bebizonyították, hogy a nagyobb edzésintenzitás és -időtartam nagyobb görcsrizikóhoz vezet, Shang et al. Azt találták, hogy a görcsre hajlamos sportolóknál nagyobb valószínűséggel fordult elő ín- vagy szalagsérülés, mint a nem görcsölő sportolóknál.

Hogyan kezeljük és előzzük meg a görcsöket?

Az elektrolit- és hidratációs elmélet korlátai miatt a sótabletták és a magnéziumpótlás – bár gyakori – nem bizonyított hatású. A kinin csökkenti az éjszakai és idiopátiás görcsök előfordulási gyakoriságát, de az USA-ban már nem engedélyezett, mert csökkenti a vérlemezkék számát.

Nelson et al. (2016) számos ígéretes stratégiáról számolnak be az edzéssel összefüggő izomgörcsök kezelésére, bár a magas színvonalú vizsgálatoknak még bizonyítaniuk kell hatékonyságukat:

Az agonista izmok, például a gluteus maximus görcsre hajlamos combizmok átképzése (Wagnet et al. 2010)
A Kinesio Taping és a kompressziós ruházat a javaslat szerint a bőrben tekervényeket hoz létre, ami növeli a helyi véráramlást és csökkenti a mechanoreceptorokra gyakorolt nyomást (Marban et al. 2011)
A masszázsterápia bizonyítottan megváltoztatja az idegi ingerlékenységet (Behm et al. 2013)
A hiperventilláció megakadályozza a légzőszervi acidózist, mint az izomgörcsöket kiváltó tényezőt (Murphy et al. 2011)
Az ecetsavval együtt magas sókoncentrációt tartalmazó, körülbelül 1 ml/testsúlykilogrammnyi savanyúságlé feltehetően olyan reflexet vált ki, amely növeli a gátló neurotranszmitterek aktivitását a görcsös izmokban (Miller és mtsi.). 2010)

Úgy tűnik, a nyújtás a leghatásosabb kezelés az akut fáradtság okozta izomgörcsök enyhítésére, mivel feltételezhetően növeli a feszültséget a Golgi-ín szervben, ami fokozott afferens reflexgátlást eredményez az alfa motoros neuronban.

Nyugodtan próbáld ki ezeket a lehetőségeket…és oszd meg velünk, mi vált be!