Kéztőalagút szindróma | Karpális kompressziós teszt

A kéztőalagút szindróma diagnózisához neurális jelvezetést és/vagy EMG vizsgálatot kell végezni, DE ezek költségesek és sok klinikus számára nem elérhetőek. Ezért fizikális vizsgálati módszereket, például Tinel- vagy Phalen-tesztet fejlesztettek ki, de ezek nem elég pontosak. A közelmúltban javasolták a carpal compression tesztet, ami a Tinel- és Phalen-tesztnél pontosabbnak bizonyult. Almasi-Doghaee és munkatársai (2016) 80,6%-os érzékenységről és 52,9%-os specificitásról számolnak be, ami elég gyenge valószínűségi arányt jelent, ezért tartjuk a klinikai értékét még mindig alacsonynak.

A teszt elvégzéséhez fordítsa a beteg alkarját felfelé, majd 30 másodpercig nyomja össze a thenar és a hypothenar közötti kéztőalagutat!

A teszt pozitív, ha paresztézia, zsibbadás vagy tompa fájdalom jelentkezik a nervus medianus területén.

A kéztőalagút-szindróma vizsgálatára használható egyéb gyakori tesztek:

• Tinel-jel a csuklónál
• Flick jel
• Klinikai előrejelzési szabály a kéztőalagút szindrómára
• Phalen-teszt
• Felső Végtag Neurodinamikai Teszt 1 (ULTT1)
• Kéz Emelési Teszt

21 ORTOPÉDIAI TESZT A GYAKORLATBAN

• • Név*
• • E-mail cím*

Δ

Almasi-Doghaee, M., Boostani, R., Saeedi, M., Ebrahimzadeh, S., Moghadam-Ahmadi, A., & Saeedi-Borujeni, M. J. (2016). Karpális kompresszió, Phalen- és Tinel-teszt: Melyik a megfelelőbb a kéztőalagút szindrómára? Iranian journal of neurology, 15(3), 173.

Fowler, J. R., Cipolli, W., & Hanson, T. (2015). Három diagnosztikai teszt összehasonlítása a kéztőalagút szindróma esetében latens osztályelemzéssel. JBJS, 97(23), 1958-1961.

Amirfeyz, R., Clark, D., Parsons, B., Melotti, R., Bhatia, R., Leslie, I., & Bannister, G. (2011). Klinikai tesztek a kéztőalagút szindrómára a mai gyakorlatban. Archives of orthopaedic and trauma surgery, 131(4), 471-474.