Yeoman-teszt | Keresztcsont-csípőízületi gyulladás vizsgálata | SIJ-értékelés

Medencefájdalommal küzdő páciensek gyakran nehézségekről számolnak be az alsó végtag és a törzs közötti terhelésátvitel során. Az aktív, nyújtott lábemelés teszt (ASLR) állítólag ezt a képességet teszteli. Mens és munkatársai (2001)értékelték a teszt ismételhetőségét és validitását, hogy megkülönböztessék az egészséges alanyokat a terhesség utáni hátsó medencefájdalomban szenvedő betegektől. 1 hét után 0,87-es teszt-reteszt reliabilitást, 87%-os szenzitivitást és 94%-os specificitást találtak. Ezért az ASLR nagy klinikai értékkel bír a gyakorlatban.

A teszthez kérd meg a pácienst, hogy hanyattfekvés helyzetben helyezkedjen el a vizsgálóasztalon, nyújtott lábakkal, lateralis rotációban, a lábfejeket pedig tartsd 20 cm távolságra egymástól. Ezután kérd meg a pácienst, hogy egymás után emelje fel a lábait körülbelül 5 cm-re az asztal fölé úgy, hogy a térd ne hajlítson be.

Ha a teszt fájdalmas, ismételjük meg úgy, hogy összenyomjuk a két elülső felső csípőbeállt, vagy rögzítsünk egy sacroiliacalis övet a medencére. Ha a mozgás már nem fájdalmas, a teszt eredménye pozitív.

O’Sullivan és munkatársai (2007) szerint az ASLR segíthet megkülönböztetni a SI-ízület medenceövi fájdalmában és csökkent záróerejében szenvedő betegeket a túlzott záróerő miatti medenceövi fájdalommal küzdő betegektől. Az utóbbi csoportban a betegek eredménye általában negatív, míg a teszt második lépésében alkalmazott kompresszió valójában fájdalom provokációt válthat ki.

Ezzel a teszttel mindkét oldalon 0-5 pontszámot alkalmaztak, ahol a 0 a nehézség teljes hiányát, az 5 pedig azt jelzi, hogy az egyik oldalon képtelen vagy a lábadat felemelni. Bár a teszt különböző határértékeit megvitatták, a validitás akkor a legmagasabb, ha nincs erőfeszítés, tehát a 0 összegzett pontszám negatívnak, az 1-10 pedig pozitívnak számít.

Mens et al. 1999-ben erős korrelációt talált a teszteredmények és a peripartum medenceöv fájdalomban szenvedő betegek medenceízületeinek mobilitása között. Ráadásul, ugyanezek a szerzők 2002-ben megállapították, hogy az aktív egyenes lábemelés teszt ajánlható a szülés utáni hátsó medencefájdalom súlyosságának megítélésére. A 0-tól 10-ig terjedő pontszámok erősen korrelálnak a Quebec Back Pain Disability Scale korlátozottság mértékével.

Végre Mens és munkatársai (2017) kimutatták, hogy a TrA túlzott kontrakciót mutat az ASLR során a hosszan tartó terhességgel összefüggő hátsó medenceöv fájdalommal küzdő betegeknél. Ez azt jelenti, hogy nincs ésszerű indok arra, hogy gyakorlatokat írjunk elő a TrA összehúzódásának fokozására a hosszan tartó terhességgel összefüggő PGP-ben szenvedő betegeknél, így egy újabb szög a core stabilitás mítosz koporsójába.

Egyéb gyakori ortopédiai tesztek, melyek célja a sacroiliacalis ízület provokálása:

• Distrakciós teszt
• Sacral Thrust teszt
• Gaenslen-teszt
• Sacroiliacalis kompressziós teszt
• Laslett-féle klaszter
• Van der Wurff klaszter

GYARAPÍTSD A DEREKAD FÁJDALMÁRÓL SZÓLÓ TUDÁSOD INGYEN

• • Név*
• • E-mail cím*

Δ

Mens, J., & Pool-Goudzwaard, A. (2017). A keresztirányú hasizom túlzottan aktív az aktív egyenes lábemelés során terhességgel összefüggő hátsó medenceövi fájdalom esetén: megfigyeléses vizsgálat. BMC musculoskeletal disorders, 18(1), 1-7.

Mens, J. M., Huis, Y. H., & Pool-Goudzwaard, A. (2012). Active Straight Leg Raise teszt lumbopelvicus fájdalom esetén terhesség alatt. Manuális terápia, 17(4), 364-368.

Mens, J. M., Vleeming, A., Snijders, C. J., Koes, B. W., & Stam, H. J. (2002). Az aktív egyenes lábemelési teszt érvényessége a betegség súlyosságának mérésére terhesség utáni hátsó kismedencei fájdalomban szenvedő betegeknél. Gerinc, 27(2), 196-200.

Mens, J. M., Vleeming, A., Snijders, C. J., Koes, B. W., & Stam, H. J. (2001). A terhesség utáni hátsó medencefájdalom esetén az aktív egyenes lábemelés teszt megbízhatósága és validitása. Spine, 26(10), 1167-1171.

Mens, J. M. A., Vleeming, A., Snijders, C. J., Stam, H. J., & Ginai, A. Z. (1999). Aktív nyújtott lábemelés teszt és a medenceízületek mobilitása. European spine journal, 8(6), 468-473.