Bevezetés

A cervikogén szédülés a nyak diszfunkciójából eredő, a test térbeli mozgásának érzése. Klinikai jellemzői gyakran a részegség érzése, megváltozott nyaki propriocepció, korlátozott nyaki mozgástartomány, nyaki fájdalom és a szédülés miatti napi tevékenységek elvégzésének képtelensége. Több szerző is javasolja, hogy ezt az érzést a nyaki gerinc diszfunkcióinak kezelésével lehet enyhíteni. A manuális terápia segíthet a gyakoriság és az intenzitás csökkentésében. Megvizsgáljuk, hogy a nyaki gerinc nyugalmi helyzetében végzett trakciós manipuláció csökkenti-e a betegek által érzékelt korlátozottságot a szédülés-kényszerleltár (DHI) alapján.

Módszerek

Ebben az egyvak vizsgálatban a résztvevőket randomizáltan osztottuk be két csoportba: intervenciós és kontroll csoportba.
A következők voltak a beválasztási kritériumok: nyaki merevséggel vagy fájdalommal összefüggő szédülés (a vizuális analóg skálán > 3 pont); > 18 éves életkor; és utalás (hipomobilitás a nyakszirt-atlasz (OA), atlasz-axis (AA) és axis-C3 (AC3) szegmensekben) a trakciós-manipulációs kezelésre.

A kizárási feltételek a következők voltak: egyéb állapotokból eredő szédülés, az elmúlt három hónapban kapott nyaki kezelés, vészjosló jelek mutatása vagy a nyaki gerinc kompenzációs folyamatában való részvétel.

Előzetes mintanagyság-számításokat végeztünk, csoportonként 20 beteg bevonásával. Az elsődleges eredményességi mérőszám a szédülés-kényszerleltár (DHI) volt. Másodlagos eredményességi mérőszámaink a szédülés intenzitása (VAS) és a nyaki mobilitás (CROM inklinométer) voltak.

Három kezelésből álló beavatkozást alkalmazunk, melyek 11 percig tartanak. Érrendszeri szűrést és relaxáló masszázst követően a lehető legkisebb erőt alkalmazva, nagy sebességű, kis amplitúdójú technikával mobilizáljuk a szegmenst. Az OA, AA és AC3 szegmenseket kezeljük.

A kontrollcsoportot arra kértük, hogy ugyanannyi ideig hanyattfekve pihenjen a vizsgálóasztalon, mint a beavatkozási csoport.

Eredmények

Harminckét férfi és nyolc nő vett részt a vizsgálatban, átlagéletkoruk 54 ± 14,09 év volt. A beavatkozási csoportba tartozók alacsonyabb DHI-pontszámokról számoltak be a T1-nél (48 óra) és a T2-nél (egy hónap), 0,76, illetve 0,92 hatásmérettel.

Beszélj hozzám szakértőként

Ez egy elég érdekes, `abstract_small_text` tanulmány. Egy egyszerű beavatkozást végzünk, hogy megnézzük, jobban teljesít-e, mint egy kontrollcsoport.

Cikk olvasásakor az egyik legfontosabb kérdés: Hogyan magyaráznád másképp ezeket az eredményeket? Azt mondanád, a manipulációk hatékonyan csökkentik a jelentett szédülés okozta nehézségeket ebben a vizsgálatban. Ez lehet a helyzet, de a résztvevő úgynevezett „funkcionális” masszázst kapott a manipuláció előtt. Nagyon is lehet, hogy ez okozta a javulást. Egy összehasonlítás tisztázhatja ezt. A nyaki mobilizációkkal való összehasonlítás is érdekes lehet, mivel nem minden klinikus képzett nagy sebességű, kis amplitúdójú manipulációkban, ez pedig csökkenti a kockázatot.

Egy másik magyarázat lehet a kontextuális hatás (kavitáció, figyelem, a kezelés érzése stb.). Azonban, a nagy hatásméretek és a rövid kezelési idő miatt, kevésbé valószínű, hogy a kontextuális hatások teljes mértékben felelősek a hatásért. Ne felejtsük el, hogy a kis mintaszámok nagyobb hatásméreteket mutathatnak a zajos adatok miatt. Egy nagyobb vizsgálat jobban tájékoztathat minket ezen beavatkozás valós hatásméretéről.

Kissé furcsa volt, ahogy a kontrollcsoportot kezelték. Ahelyett, hogy placebót adtak volna, vagy csak vártak volna, megkérték a résztvevőket, hogy feküdjenek le az asztalra és ne csináljanak semmit.

A természetes gyógyulás vagy a regresszió gyakori magyarázatok a beavatkozás utáni hatásokra. A kontrollcsoport azonban stabil maradt a vizsgálatok során, ami a beavatkozás valós hatását sugallja.

A tanulmány más eredményeket is vizsgált, de ezeket nem tárgyaljuk, mert a vizsgálat nem elég megalapozott – így feltáró jellegűek.

Kíváncsian várjuk a téma további fejlődését.

Referencia

Carrasco-Uribarren, A., Rodríguez-Sanz, J., López-de-Celis, C., Fanlo-Mazas, P., & Cabanillas-Barea, S. (2022). A cervikogén szédülés kezelésére szolgáló felső nyaki gerinc protokoll: egy randomizált, kontrollált vizsgálat. Physiotherapy Theory and Practice, 38(13), 2640-2649.