Ellen Vandyck
Kutatásvezető
Célunk az volt, hogy megvizsgáljuk egy korábban létrehozott klinikai előrejelzési eszköz (PRIS) prognosztikai validitását, mely az első traumás elülső váll diszlokáció (FTASD) után 1 éven belül a visszatérő instabilitás kockázatának kitett betegeket azonosítja. A szerzők feltételezték, hogy eszközük magas specificitással, szenzitivitással és prediktív validitással fog rendelkezni.
16-40 év közötti páciensek vehettek részt a vizsgálatban, akiknél a sérülésekért felelős kormányhivatal által rögzített FTASD érték szerepelt, és Új-Zélandon éltek. RX szükséges volt a váll egyéb patológiáinak kizárásához, valamint az elülső váll diszlokációjának megerősítéséhez (külső erővel).
Megvizsgáltuk a prediktív képességet, a diszkriminatív képességet, a kalibrációt és az általános pontosságot.
Eredményeink szerint a validációs populáció 76%-ánál nem fordult elő kiújuló instabilitás az FTASD-t követő 1 éven belül. A PRIS-eszköz a következő értékeket érte el:
Bizonyos tényezők veszélyeztetik az eszköz belső validitását. Az eredmények ugyan pontosan le vannak írva, de nem objektíven mérve (az eredményeket telefonhívások útján szerezték meg). Egyes prognosztikai tényezőket (például a rögzítési időszak vagy az önbevalláson alapuló hipermobilitás) torzíthatja az emlékezet vagy az értelmezés. Ráadásul a prognosztikai tényezőket a FTASD-t követő 12 héten belül mérték, így valószínű, hogy nem minden pácienst mértek hasonló időpontban. Nem közöltek információt a hiányzó adatok kezeléséről, és a logisztikus regressziós elemzéshez választott eljárásról sem.
Bár fontos lépést tettünk az előrejelző modell kidolgozásában, a PRIS eszköz nem tudta azonosítani a visszatérő váll instabilitás kockázatának kitett személyeket. A szerzők szerint a PRIS megjósolhatja, hogy kinél nem lesz egy éven belül visszatérő instabilitás FTASD után, de ez nem volt a tanulmány fő célja, ezért ezt a következtetést fenntartással kell kezelni. Viszont ez az eszköz, egy alapos fizikális vizsgálattal kombinálva, utalást adhat a gyógytornászoknak azokról, akiknél rövid távon nem áll fenn a visszatérő instabilitás kockázata, így konzervatív módon kezelhetők.
Fejleszd a klinikai érvelésed a vállfájdalommal küzdő aktív személyek számára történő gyakorlatfelírás terén Andrew Cuff-fal, és navigálj a klinikai diagnózisban és kezelésben, bemutatva egy golfozó esettanulmányát Thomas Mitchell-lel