Bevezetés

A véráramlás-korlátozott edzés (BFR) remek választás, ha az intenzív tréning túl fájdalmas vagy ellenjavallt, például a (műtét utáni) rehabilitáció korai szakaszában. Térd esetében bizonyítottan fájdalomcsillapító hatású, emellett egészséges embereknél javítja az izomerőt, serkenti a növekedést és elősegíti az ín adaptációját. A jelenlegi bizonyítékok szerint a teniszkönyök elsődleges kezelése a gyógytorna. Mivel a gyógytorna fájdalomcsillapító és funkciójavító hatása általában csekély, ezért érdemes a kezelés eredményességét fokozni. A BFR hasznos kiegészítője lehet a gyógytornának, mivel egyre több bizonyíték támasztja alá alkalmazását (különösen az alsó végtagokon). Ebben a randomizált, kontrollált vizsgálatban a kis terhelésű, BFR-rel kombinált terhelés hatását vizsgáltuk a fájdalomra, a korlátozottságra, a szorítóerőre és a változás globális mértékére a placebóhoz képest.

Módszerek

Egy RCT vizsgálta az alacsony terhelésű, véráramlás-korlátozott edzés (BFR) és a színlelt BFR hatásait. 18 és 60 év közötti, lateralis teniszkönyök tüneteivel rendelkező betegek voltak a jelöltek (több mint 2 hete). A lateralis teniszkönyök diagnózisa akkor állapítható meg, ha fájdalom jelentkezik a lateralis epicondylus tapintásakor, a Cozen-, Maudsley- és/vagy Mill-teszt pozitív, és a markolat erőssége könyök nyújtásakor több mint 10%-kal csökken a könyök hajlításához képest. Nem volt biztos, hogy ezen kritériumok mindegyikének teljesülnie kell-e.

6 hét alatt 12 gyógytorna alkalmat tartottunk (heti 2 alkalom). Ezek az alkalmak egységesek voltak: lágyrész masszázs, felügyelt gyakorlatok (BFR-rel vagy álbefolyásolással), tanácsadás és oktatás. Minden alkalom 30-45 percig tartott. A személyes találkozókat minden másnap otthoni gyakorlatokkal egészítettük ki, melyeket egy füzetben adtunk át.

Kétlépcsős képzési programot alkalmazunk:

1. A kezdeti szakaszban minden gyakorlatot véráramlás-korlátozott edzéssel (BFR) vagy álvéráramlás-korlátozott edzéssel végeztünk. Négy sorozatot (30-15-15-15 ismétlés) végeztünk könyök hajlítására és nyújtására (koncentrikus-excentrikus), 1-RM 30%-án, kézisúlyzókkal. Ezután csukló hajlítását, nyújtását és supinatio-pronatio gyakorlatait végeztük, 3 sorozatban, 10 ismétléssel, a minimális szabad súllyal, fájdalomfigyelés alapján (<2/10 NPRS elfogadható fájdalom az edzés alatt). Hetente értékeltük a terhelhetőséget, és a terhelés közbeni fájdalom függvényében 0,5-1 kg-mal növeltük a terhelést. A kezelés végén statikus nyújtógyakorlatokat végeztünk (3 ismétlés x 30 másodperc) a csukló extenzoraira és hajlítóira.
2. A második szakasz legalább 2 héttel a tréning után kezdődött, amikor a páciensek fájdalommentesek voltak a gyakorlatok alatt vagy után. A második szakasz programja az első szakasz gyakorlatait folytatta (BFR-rel vagy sham-BFR-rel), majd ezután BFR nélküli gyakorlatok következtek. Ezek közé tartozott a fali fekvőtámasz, csukló feszítése-hajlítása gumirúddal, labda szorítása és álló evező gyakorlatok.

Az elsődleges eredmények a következőket tartalmazták:

• Fájdalom intenzitása NPRS skálán mérve:
• A fájdalmat és a korlátozottságot a beteg által értékelt teniszkönyök értékelő (PRTEE) pontszámmal mértük. A pontszámok 0-100 közöttiek, ahol az alacsonyabb pontszámok alacsonyabb fájdalmat és korlátozottságot jelentenek.
• Fájdalommentes szorítóerő (PFGS)
• Globális változás értékelése (GROC)

Eredmények

Összesen 46 résztvevőt vontunk be, akiket randomizált módon osztottunk be a beavatkozási, illetve a látszat beavatkozási csoportba. Átlagéletkoruk 45,2 év volt, és a legtöbbjük tünetei 6 hete álltak fent.
Az eredményeket 6 és 12 hét elteltével értékeltük, és azt mutatták, hogy statisztikailag szignifikáns csoportok közötti javulás volt megfigyelhető a beavatkozási csoport javára a PRTEE és GROC esetében 6 és 12 hét elteltével. 6 hét elteltével a szorítóerő jobban javult a beavatkozási csoportban, de 12 hét elteltével nem. A fájdalompontszámok jobban javultak a beavatkozási csoportban 12 hét elteltével.

A véráramlás-korlátozott edzés (BFR) csoportban statisztikailag szignifikáns javulást tapasztaltunk, de a fájdalom és a fájdalommentes szorítóerő tekintetében a csoportok között nem volt klinikailag jelentős eltérés! A PRTEE pontszámmal mért funkció volt az egyetlen, ami meghaladta az MCID-t.

Kérdések és gondolatok

A jelenlegi tanulmány azt mutatja, hogy a javulás a BFR-nek köszönhető. Korábban Hughes 2017-es szisztematikus áttekintése kimutatta, hogy a BFR hatékony. Itt a szerzők azt találták, hogy az alacsony terhelésű BFR edzés hatékonyabb és jobban tolerálható, mint az önmagában végzett alacsony terhelésű edzés. Ezért javasoljuk, hogy az alacsony terhelésű terheléses edzéshez BFR-t adjunk hozzá, mint potenciális klinikai rehabilitációs eszközt.

RCT vizsgálat bizonyította, hogy az alacsony terhelésű, véráramlás-korlátozott edzés (BFR) hatékony. Ne feledjük, a beavatkozás lágyrész masszázst, tanácsadást, oktatást és otthoni gyakorlatokat is tartalmazott. A gyakorlatok felügyelete is szerepet játszhatott a pozitív eredményekben. Tehát az eredményeket ne csak a BFR-nek tulajdonítsuk, hanem vegyük figyelembe a komplexitást! A résztvevők többségének 6 hete voltak tünetei. De az interkvartilis tartomány alapján akut és krónikus teniszkönyök is előfordult, 4-26 hét közötti időtartammal. Érdekes lett volna az eredményeket a tünetek időtartama alapján, szubelemzésként értelmezni. Vajon a krónikus teniszkönyök panaszok hasonlóan reagálnak-e a BFR-re, mint az akutak? Mivel a panaszok medián időtartama 6 hét volt, feltételezem, hogy az eredmények akut lateralis könyök íngyulladás esetén várhatók.

Érdekes módon a másodlagos eredményeket vizsgálva láthatjuk, hogy a könyökhajlító izmok ereje statisztikailag szignifikáns szintre nőtt, de a feszítőké nem. Nem világos, miért nem mérték a csuklófeszítő izmok erejét (mivel a patológia itt ered).

Beszélj hozzám szakértőként

A szerzők 4 elsődleges eredményt határoztak meg, ezt használták a mintanagyság számításához. Számításaik szerint "Mindegyik csoportban 17-es mintanagyság elegendő a PRTEE-n 1,0-es hatásméret kimutatásához, 21-es mintanagyság csoportonként a PFGS-en 0,90-es hatásméret kimutatásához, 17-es mintanagyság csoportonként a fájdalom csökkenés kimutatásához." A minimum szükséges mintanagyságot 23-ra növelték a 10%-os utánkövetés kiesés miatt. Viszont az általuk használt módszer nem helyes. Több elsődleges eredmény használatakor a p-értékeket a multiplicitásra kell igazítani, például a Bonferroni-korrekcióval. Ez a korrekció a szignifikancia szintet az eredmények számával való osztással osztja el, és akkor a legjobb, ha az eredmények nem korrelálnak. Egy másik lehetőség egy összetett eredmény használata, mondjuk egy kérdőív, amely a betegség minden aspektusát és a kapcsolódó problémákat lefedi. Harmadik lehetőség a többszörös varianciaanalízis (MANOVA) elvégzése, amelyet egy későbbi elemzés követ az egyes eredményekre gyakorolt hatás felmérésére. A módszertan ezen aspektusa eldöntheti a tanulmány sorsát, mivel a következtetések drasztikusan megváltozhatnak! Egy 2015-ös, Vickerstaff által készített áttekintés arra a következtetésre jutott, hogy a szignifikáns, többszörös elsődleges eredményekről beszámoló 26 tanulmány közül 6 eltérő következtetésekhez vezetne megfelelő kiigazítással. Ha az eredmények (valamennyire) korrelálnak, ahogy itt is, az 1. típusú hibák (téves pozitív eredmény) előfordulásának lehetősége nő. Összegezve, 23 résztvevő messze túl kevés volt, és az eredményeket nem korrigálták a meghatározott többszörös elsődleges eredményekre.

Tehát az alacsony terhelésű, véráramlás-korlátozott edzést (BFR) vizsgáló ezen vizsgálat következtetéseit óvatosan kell értelmezni. A BFR funkcióra és fájdalomra gyakorolt lehetséges előnyét jelezhetik, amit szigorúbb vizsgálatokban kellene megvizsgálni.

Főbb üzenetek

Ebben a tanulmányban alacsony terhelésű BFR-t hasonlítottunk össze a színlelt BFR-rel akut teniszkönyök vagy laterális epicondylalgia esetén. Eredményeink szerint a BFR érdekes lehet a laterális könyök íngyulladás kezelésére, különösen a funkció javítására. Az eredmények azt mutatják, hogy a funkció (napi tevékenységekben) és az izomerő javulása az elsők között lehet, míg a fájdalomcsillapítás gyakran 6 hétnél később következik be. Mivel a vizsgálat módszertana nem volt 100%-ig szigorú, az eredményeket előzetes megállapításokként kell kezelni, melyeket módszertanilag helyes RCT-kben kell tovább vizsgálni.

Referencia

Karanasios S, Korakakis V, Moutzouri M, Xergia SΑ, Tsepis Ε, Gioftsos G. Alacsony terhelésű, véráramlás korlátozásos tréning hatékony a lateralis könyök íngyulladás kezelésében: randomizált, álcázott-kontrollált vizsgálat. J Orthop Sports Phys Ther. 2022 Szept 13:1-30. doi: 10.2519/jospt.2022.11211. Epub nyomtatás előtt. PMID: 36099170. 

További tájékoztatás

Hughes L, Paton B, Rosenblatt B, Gissane C, Patterson SD. Véráramlás korlátozásos tréning a klinikai mozgásszervi rehabilitációban: szisztematikus áttekintés és meta-analízis. Br J Sports Med. 2017 Jul;51(13):1003-1011. doi: 10.1136/bjsports-2016-097071. Epub 2017 Már 4. PMID: 28259850.