Bemutatkozás

A nyaki és ágyéki gerinccel ellentétben, a háti gerinc kevésbé kutatott terület. Ezért Heneghan et al. (2016) a háti gerincet a gerinc "Hamupipőke" régiójának nevezték.
Klinikailag a háti gerinc fájdalom a C7-T1 és T12-L1 szintek között jelentkezik, és gyakran, de nem kizárólag, olyan patológiákkal társul, mint az osteoporosis, az Osteoarthritis, a Scheuermann-kór és a spondylitis (Briggs et al. 2009).

A fokozott háti kyphosis gyakran társul a “rossz” pózhoz. Ugyanakkor ezt a rossz pózt általában a páciens fájdalmának okaként tartják számon. Ezért összegyűjtöttük a póz és a fájdalom közötti kapcsolatot vizsgáló tanulmányokat, és a következő videóban tárgyaljuk az eredményeket:

Mindezek mellett, vannak helyzetek, amikor a testtartás és a biomechanika nagyobb szerepet kap:

Epidemiológia

A fájdalomambulanciákra beutalt betegek körülbelül 5%-a szenved mellkasi fájdalomtól (van Kleef és mtsi. 2010). Egy dán tanulmányban a mellkasi fájdalom 1 éves prevalenciáját 13%-ban találták a 20 és 71 év közötti személyek körében(Leboef-Yde és mtsi.). 2009). Egy másik tanulmány Briggs et al. (2009) szerint a mellkasi fájdalom előfordulási gyakorisága 3,7-77% között van, és a fiatal felnőttek és az idősebb nők körében magasabb. Az 1 éves prevalenciáról is beszámolnak, amely 3-55% között mozog, és a legtöbb foglalkozási csoportban a medián 30% körül van.
Roquelaure et al. (2014) a mellkasi fájdalom előfordulási arányát vizsgálta, és megállapította, hogy 100 férfiból 5,2, 100 nőből 10 szenvedett új mellkasi fájdalomtól. Az is feltűnő volt, hogy a mellkasi gerincfájdalom gyakran társult derék- és nyaki fájdalommal.

A mellkasi fájdalom kialakulásának kockázati tényezői a Roquelaure et al. (2014) tanulmányában az idősebb életkor (OR 6,0 ≥50 év), a magas testalkat (OR 2,2), a gyakori/tartós törzshajlítás (OR 3,0), a regenerációs időszak vagy a feladat megváltoztatásának hiánya (OR 2,0) és a járművezetés (OR 2,8). A nőknél a mellkasi gerincfájdalom magas észlelt fizikai terheléssel járt együtt (OR 1,9). Meglepő módon a túlsúly vagy elhízás csökkentette a kockázatot (OR 0,5).

A háti gerinc fájdalmának lefolyására vagy a felépülést akadályozó/gyorsító prognosztikai tényezőkre vonatkozóan még nem jelent meg tanulmány.

Szűrés

A rák, fertőzések, törések és központi neurológiai patológiák általános vészjelzéseinek szűrése mellett a háti régióra jellemző vészjelzések is léteznek. Ezenkívül fontos ismerni a háti terület specifikus fájdalom szindrómáit, mivel (nem sürgős) beutalókra lehet szükség a háziorvoshoz vagy ortopéd szakorvoshoz a további kezelés érdekében.

Törések

Háti gerinc esetén a hanyattfekvéses jel és a closed-fist percussion teszt kombinációjával zárhatjuk ki a háti kompressziós törést.

Zsigerekből kisugárzó fájdalom

Háti Fájdalom Szindrómák

Mellkasi fájdalom esetén a fájdalom oka az esetek kb. 80%-ában jóindulatú lehet, melynek közel 50%-a mozgásszervi mellkasi fájdalom (Stockendahl és mtsai. 2010). Bemutatjuk a mellkasi fájdalom leggyakoribb mozgásszervi okainak klinikai jeleit és tüneteit (Winzenberg és mtsai. 2015):

Azon túl, hogy rákérdezel az általános és specifikus vészjelzésekre, valamint a különböző traktusokra, amelyek kisugárzott fájdalmat okozhatnak a háti területen, mindig értékeld, hogy a páciens tüneteit befolyásolja-e a mozgás. Súlyosbodó panaszok esetén beutaló szükséges, mivel ez egy komoly patológia indikátora lehet.

A nocicepció forrása

A tapasztalatok szerint a háti gerinc gyakori forrása lehet az elülső mellkasfali fájdalomnak a háziorvoshoz forduló betegeknél, bár az előfordulási gyakoriságáról nincsenek adataink.
A costovertebrális ízületek beidegzése arra utal, hogy az itt érzett fájdalom kisugározhat az elülső mellkasba, de ezt még nem vizsgálták. A gerincvelői idegek hátsó ágai által beidegzett háti interspinális szalagok és paravertebrális izmok szegmentális kisugárzási mintáit hipertoniás sóoldat injekciókkal vizsgálták, ami kimutatta, hogy a fájdalom kisugározhat az elülső, lateralis és hátsó mellkasba, az alsó háti szakaszok pedig a mellkas alsóbb területeire sugároznak (Winzenberg és mtsai. 2015).

Dreyfuss és mtsai. (1994) a tünetmentes populációban a háti zygapophysealis ízületek T3-tól T11-ig terjedő fájdalom kisugárzási mintáit vizsgálták. Azt találták, hogy a kiváltott kisugárzási minták összhangban voltak azzal, hogy a legtöbb háti régió jelentős átfedésben van 3-5 különböző ízületi kisugárzási zónával. A tanulmány előzetes bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a háti facet-ízület helyi, valamint kisugárzott fájdalom forrása lehet. A kisugárzott fájdalom mintázata a következőképpen alakult:

Minden alanynál az egyes ízületek a legintenzívebb kiváltott fájdalmat az injektált ízülethez képest egy szegmenssel lejjebb és kissé lateralis irányban okozták. A háti gerinc zygapophysealis fájdalma nem sugárzott az injektált ízülethez képest 2,5 szegmensnél messzebb, ami eltér a nyaki és lumbális régiótól. Ezekben a régiókban gyakran diffúzabb és szélesebb a fájdalom kisugárzása. A háti gerincben egyetlen facet-ízületnek sem tulajdonítható kisugárzott fájdalom zóna. Mivel a zygapophysealis ízületeket a dorsalis ramus medialis ága egyoldalúan idegzi be, a fájdalom csak egyoldalúan jelentkezett, és nem keresztezte a középvonalat. Elülső vagy lateralis mellkasfali fájdalmat nem tapasztaltak, bár a szerzők szerint a fájdalom kisugárzási zónája szimptomatikus alanyoknál szélesebb lehet, mint a tünetmenteseknél.
Fukuit és munkatársai. (1997) folytatták Dreyfuss és munkatársai (1994) tanulmányát, és megvizsgálták a C7-T1-től a T2-T3-ig és a T11-T12-ig terjedő cervicothoracalis átmenet kisugárzott fájdalommintáit hátfájós betegeknél. A következő kisugárzott fájdalomzónákat adták hozzá:

A zygapophysealis ízületekkel ellentétben a costotransverzális ízületeket a dorsalis ramus lateralis ága idegzi be. Young és mtsai. (2009) ezért megvizsgálták a costotransverzális ízületek kisugárzó fájdalommintázatát tünetmentes önkénteseknél. A szerzők ipsilaterális fájdalomérzeteket találtak, melyek a célzott ízületre korlátozódtak. Csak a T2 injekciókból származó fájdalom látszott a célízülethez képest körülbelül 2 gerincszegmenssel feljebb és lejjebb terjedni.
Bár a fájdalom kisugárzási térképek segíthetnek a nocicepció helyének hozzávetőleges meghatározásában, a fent említett szerzők hangsúlyozzák, hogy a gerinc fájdalom kisugárzási mintázatai nem elegendőek a nocicepció pontos forrásának meghatározásához az átfedés miatt.

A nocicepció vizsgálatához végezzen 3D-s intervertebrális mozgásvizsgálatot a felső háti gerincen, mely kompressziót okoz az érintett facet-ízületekben.

A háti gerinc középső és alsó részét a következő technikával vizsgálhatod meg:

A costotranszverzális ízületeknél a következő technikákkal gyakorolhatunk stresszt az ízületi tokokra:

Hasonfekvésben egyoldalú, hátulról előre irányuló nyomást (PA nyomás) is alkalmazhatsz.
Ha a provokációs vizsgálat során nem jelentkezik a beteg által ismert fájdalom, a nocicepció forrása valószínűleg nem a facet- vagy costotransverzális ízületekben, beleértve azok ízületi tokját található.

Az artrogén nocicepción kívül a vizsgáló vegye figyelembe a nocicepció helyi kiváltó okait, például a miofasciális struktúrákat, amelyek nyomásra, nyújtásra és összehúzódásra provokálhatók. Mivel a magas fájdalomintenzitás, a széles körben elterjedt fájdalom és a hosszabb fájdalomtartam mind általános negatív prognosztikai tényezőként van leírva (Artus et al. 2017) a mozgásszervi állapotokban, a nocicepció forrásának ismerete lehetővé teheti a terapeuta számára, hogy a kezelés során specifikusabban befolyásolja a páciens fájdalomélményét.

A háti gerincet nem véletlenül hívják a gerinc “Hamupipőkének”: nincs randomizált, kontrollált vizsgálatokkal alátámasztott bizonyíték a háti gerinc fájdalmában szenvedő betegek fizioterápiás kezelésére. Ez azt jelenti, hogy a kezelési megközelítésünket teljes mértékben a kórtörténet és a vizsgálat során talált eredményekre és prognosztikai tényezőkre kell alapoznunk.

Heneghan és munkatársai  (2018) kimutatták, hogy akik naponta több mint 7 órát ülnek és hetente kevesebb mint 150 percet aktívak, azoknál csökken a háti gerinc mobilitása.
Joshi és munkatársai (2019) áttekintése szerint a fokozott háti kyphosis pozitívan korrelál az előre helyezett fejtartással. Bár a nyaki fájdalomtól szenvedőknél a háti mobilitás csökkent, a póz nem volt egységesen összefüggésben a nyaki fájdalommal és a korlátozottsággal.

Tehát bár a testtartás nem biztos, hogy összefügg a fájdalommal, a szakirodalom azt mutatja, hogy:
– Összefüggésben lehet pszichológiai problémákkal, például depresszióval és krónikus fáradtsággal (Wilkes és mtsai. 2017), és a mentális egészség általában negatív prognosztikai tényező a felépülés szempontjából számos mozgásszervi rendellenesség esetén.
– A fokozott kyphosis korlátozza a fej feletti mobilitást (Barrett és mtsai. 2016), és ezért korlátozhatja a páciens bizonyos sportok hatékony végzésére való képességét

Bemutatjuk a mobilizációs és erősítési módszerek kombinációját, melyeket a gyakorlatban alkalmazhatsz:

Hátigerinc-mobilizáció

Aiken és munkatársai (2013) esettanulmányt mutatnak be egy krónikus háti fájdalommal küzdő beteg mobilizációs kezeléséről. Különböző mobilizációs technikákat alkalmaztak, amelyek előzetes támogatást nyújtanak a manuális terápia számára a krónikus háti fájdalom kezelésében. Bemutatunk neked különböző MT és önmobilizációs technikákat a felső, középső és alsó háti gerincre, beleértve a costotranszverzális és costovertebralis ízületeket is. A nyaki régióhoz hasonlóan a PIVM értékelési technikák kezelési technikákként is alkalmazhatók. A kezeléshez használd a Maitland I-IV. fokozatú mobilizációit a célodnak és a beteg reakciójának megfelelően.

Bordamobilizáció

Háti gerinc erősítése

Pagé et al. (2018) összehasonlította a háti fájdalomban szenvedő betegek merevségét egy egészséges csoporttal. Meglepő módon a szerzők a háti fájdalomtól szenvedő résztvevőknél a globális és a terminális gerincmerevség csökkenését tapasztalták az egészséges csoporthoz képest. A fájdalom intenzitása csak egy gerincszinten mutatott szignifikáns és "mérsékelt" korrelációt a gerincmerevségi együtthatókkal. Ezt részletesebben tárgyaljuk az ágyéki gerincről szóló fejezetben, de előfordulhat, hogy a fájdalom nem feltétlenül vezet az izomaktivitás és a merevség növekedéséhez. Mindenesetre, míg a gerinc mobilizáció neurofiziológiai mechanizmus révén csökkentheti a fájdalmat, egyes betegeknél szükség lehet a merevség növelésére. Ezt erősítő gyakorlatokkal érheted el. Különböző gyakorlatokra itt találsz példát:

Referenciák

Aiken DL, Vaughn D. Funkcionális és hagyományos mobilizációs beavatkozások alkalmazása krónikus háti gerinc fájdalommal küzdő betegnél: esetjelentés. Journal of Manual & Manipulative Therapy. 2013 Aug 1;21(3):134-41.

Barrett E, O’Keeffe M, O’Sullivan K, Lewis J, McCreesh K. Vajon a háti gerinc testtartása összefügg a vállfájdalommal, a mozgástartománnyal és a funkcióval? Szemléletes áttekintés. Manuális terápia. 2016 Dec 1;26:38-46.

Boissonnault WG, Bass C. A törzs- és nyaki fájdalom patológiás eredete: II. rész – a szív- és érrendszeri és tüdőrendszeri rendellenességek. Journal of Orthopaedic & Sports Physical Therapy. 1990 Nov;12(5):208-15.

Bontrup C, Taylor WR, Fliesser M, Visscher R, Green T, Wippert PM, Zemp R. Derékfájás és kapcsolata az ülőmunkát végző irodai dolgozók ülő viselkedésével. Alkalmazott ergonómia. 2019 Nov 1;81:102894.

Briggs AM, Bragge P, Smith AJ, Govil D, Straker LM. A háti gerinc fájdalom prevalenciája és társuló tényezői a felnőtt munkavállalók körében: irodalmi áttekintés. Journal of occupational health. 2009:0903300066-.

Cho J, Lee E, Lee S. Háti gerinc mobilizáció és mobilitás gyakorlat kontra felső nyaki gerinc mobilizáció és stabilizációs gyakorlat előre helyezett fejtartású egyének esetében: egy randomizált klinikai vizsgálat. BMC mozgásszervi rendellenességek. 2017 Dec;18(1):525.

Christensen ST, Hartvigsen J. Gerincgörbületek és egészség: a sagittalis gerincgörbületek és az egészség közötti összefüggésekkel foglalkozó epidemiológiai szakirodalom szisztematikus kritikai áttekintése. Journal of manipulative and physiological therapeutics. 2008 Nov 1;31(9):690-714.

Dreyfuss P, Tibiletti C, Dreyer SJ. A háti zygapophysealis ízületi fájdalom mintázatai. Tanulmány normál önkéntesekkel. Spine. 1994 ápr;19(7):807-11.

Ekstrom RA, Donatelli RA, Soderberg GL. A trapézizom és a m. serratus anterior gyakorlatainak elektromiográfiás elemzése. Journal of Orthopaedic & Sports Physical Therapy. 2003 május;33(5):247-58.

Fjellner A, Bexander C, Faleij R, Strender LE. Gyógytornászok közötti megbízhatóság a nyaki gerinc fizikális vizsgálatánál. Journal of manipulative and physiological therapeutics. 1999 Oct 1;22(8):511-6.

Fukui S, Ohseto K, Shiotani M. A háti zygapophysealis ízületek distenziója által kiváltott fájdalom mintázatai. Regionális Anesztézia és Fájdalom Orvoslás. 1997 Júl 1;22(4):332-6.

Goodman CC, Snyder TE. Differenciál diagnózis a gyógytornában. WB Saunders company; 2000. (Közvetlen link nem elérhető)

Heneghan NR, Rushton A. Értsd meg, miért a háti gerinc a gerinc “Hamupipőke” része. Manuálterápia. 2016 Feb 1;21:274-6.

Heneghan NR, Baker G, Thomas K, Falla D, Rushton A. Hogyan befolyásolja a hosszas ülés és a testmozgás a háti gerinc mobilitását? Megfigyeléses tanulmány fiatal felnőtteken, egy brit egyetemi környezetben. BMJ open. 2018 Május 1;8(5):e019371.

Holder L. A derékpóz és a medence rögzítésének hatása a hátfeszítő nyomatékra és a paravertebralis izom aktivációra (Doktori értekezés, Auckland University of Technology).

Joshi S, Balthillaya G, Neelapala YR. Helytelen háti póz és mobilitás mechanikai nyaki fájdalom esetén: Irodalmi áttekintés. Asian spine journal. 2019 okt; 13(5):849.

Langdon J, Way A, Heaton S, Bernard J, Molloy S. Csigolyatest kompressziós törések – új klinikai jelek a diagnózis segítésére. The Annals of The Royal College of Surgeons of England. 2010 Már;92(2):163-6.

Leboeuf-Yde C, Nielsen J, Kyvik KO, Fejer R, Hartvigsen J. Fájdalom az ágyéki, háti vagy nyaki régióban: számít a kor és a nem? Populáció alapú tanulmány 34 902 dán ikerpár bevonásával, 20–71 éves korig. BMC mozgásszervi rendellenességek. 2009 Dec;10(1):39.

Lee DG. A thorax biomechanikája – kutatási eredmények és klinikai tapasztalatok. Journal of Manual & Manipulative Therapy. 2015 Júl 1;23(3):128-38.

Lindgren KA, Leino E, Manninen H. Nyaki rotációs lateralis flexiós teszt brachiálgiában. Archives of physical medicine and rehabilitation. 1992 Aug 1;73(8):735-7.

Pagé I, Nougarou F, Lardon A, Descarreaux M. Változások a gerinc merevségében krónikus háti fájdalom esetén: Korreláció a fájdalommal és az izomaktivitással. PloS one. 2018;13(12).

Pan F, Firouzabadi A, Reitmaier S, Zander T, Schmidt H. A tünetmentes felnőttek háti gerincének alakja és mobilitása – In vivo vizsgálatok szisztematikus áttekintése. Journal of biomechanics. 2018. szeptember 10.;78:21-35.

Pecos-Martín D, de Melo Aroeira AE, Silva RV, de Tejada Pozo GM, Solano LR, Plaza-Manzano G, Gallego-Izquierdo T, Falla D. A háti gerinc mobilizálásának azonnali hatásai az erector spinae izom aktivitására és a fájdalomra háti gerinc fájdalomban szenvedő betegeknél: egy előzetes randomizált, kontrollált vizsgálat. Gyógytorna. 2017 Már 1;103(1):90-7.

Proulx AM, Zryd TW. Costochondritis: diagnózis és kezelés. American family physician. 2009 Szept. 15;80(6).

Puentedura EJ, Cleland JA. A manuálterápia kihívásainak jobb megértése a háti gerinc területén. The Journal of manual & manipulative therapy. 2015 Júl;23(3):121.

Roquelaure Y, Bodin J, Ha C, Le Marec F, Fouquet N, Ramond‐Roquin A, Goldberg M, Descatha A, Petit A, Imbernon E. A háti gerinc fájdalom előfordulási gyakorisága és kockázati tényezői a dolgozó népesség körében: a francia Pays de la Loire tanulmány. Artritisz kezelés és kutatás. 2014 Nov;66(11):1695-702.

Sikandar S, Dickenson AH. Viszcerális fájdalom – minden részletre kiterjedően. Current opinion in supportive and palliative care. 2012 Már;6(1):17.

Stochkendahl MJ, Christensen HW. Mellkasi fájdalom a fokális mozgásszervi rendellenességekben. Medical Clinics. 2010 március 1;94(2):259-73.

Svavarsdottir AE, Jónasson MR, Gudmundsson GH, Fjeldsted K. Mellkasi fájdalom a háziorvosi gyakorlatban. Diagnózis és hosszú távú eredmények közösségi környezetben. Canadian Family Physician. 1996 Jún;42:1122.

Van Kleef M, Stolker RJ, Lataster A, Geurts J, Benzon HT, Mekhail N. 10. Háti fájdalom. Pain Practice. 2010 Jul;10(4):327-38.

Verdon F, Herzig L, Burnand B, Bischoff T, Pecoud A, Junod M, Mühlemann N, Favrat B. Mellkasi fájdalom a napi gyakorlatban: előfordulás, okok és kezelés. Swiss Medical Weekly. 2008;138(23-24):340-7.

Walker BF, Koppenhaver SL, Stomski NJ, Hebert JJ. A háti gerinc mozgásának tapintásos vizsgálatának interrater reliabilitása. Evidence-Based Complementary and Alternative Medicine. 2015;2015.

Winzenberg T, Jones G, Callisaya M. Mozgásszervi mellkasfali fájdalom. Australian family physician. 2015 Aug;44(8):540.

Wilkes C, Kydd R, Sagar M, Broadbent E. A helyes testtartás javítja a hangulatot és csökkenti a fáradtságot a depressziós tünetekkel küzdőknél. Viselkedésterápiás és kísérleti pszichiátriai szaklap. 2017 Már 1;54:143-9.

Young BA, Gill HE, Wainner RS, Flynn TW. A háti costotranszverzális ízületi fájdalommintázatok: egy tanulmány normál önkéntesekkel. BMC mozgásszervi rendellenességek. 2008 Dec;9(1):140.