A vállízület

A vállízület az egyik legösszetettebb ízület az emberi testben. Amikor a vállról beszélünk, általában a glenohumeralis ízületre gondolunk, melyet a felkarcsont feje és a lapocka cavitas glenoidalis alkot. Ne feledjük, a megfelelő vállfunkcióhoz több más ízület összehangolt mozgására is szükség van. Ezek a következők:

• A szegycsont-kulcscsont (SC) ízület: Kulcscsont és szegycsont
• Az acromioclavicularis (AC) ízület: Acromion és Sternum
• A scapulothoracalis ízület: Nem valódi anatómiai ízület. A fent említett ízületek épségétől függ.

Epidemiológia (Luime és mtsai. 2004)

A szakirodalom szerint a vállfájdalom előfordulási gyakorisága 0,9 – 2,5%. (31-35év: 0,9%; 42-46év: 2,5%; 56-60év: 1,1%; 70-74év: 1,6%) A vállfájdalom nagyon gyakori, a pont prevalencia 6,9-26% a lakosság körében. A vállfájdalom 1 hónapos prevalenciája 18,5-31%, az 1 éves prevalencia 4,7 – 46,7%, az élettartam prevalencia 6,7-66,7%. Ezáltal a vállfájdalom a harmadik leggyakoribb mozgásszervi panasz a derék- és nyaki fájdalom után, a rotátorköpeny problémái pedig a leggyakoribb vállsérülések. Általánosságban elmondható, hogy a vállfájdalom prevalenciája magasabb a nők körében, és az életkorral növekszik.

Tanfolyam 

A vállfájdalom prognózisa általában kedvezőtlen: a betegeknek csupán 30%-a épül fel hat hét, 54%-a hat hónap elteltével (Kuijpers és mtsai. 2006). Van der Windt és mtsai. (1996) 21 hét medián időtartamról számolnak be.  Luime és mtsai. (2004) szerint a betegek 50-70%-ának hat hónap után is vannak panaszai, és 40-50%-uk egy év elteltével is tapasztal panaszokat. A vállfájdalom kiújulása 20-50% közöttinek bizonyult.

Prognosztikai tényezők

Verhagen és munkatársai (2014) szerint a következő tényezők rontják a felépülés prognózisát:

• Magas fájdalompontszám a kiinduláskor
• Panaszok hossza
• Panaszok alattomos kezdete
• Egyidejű nyaki fájdalom
• A mindennapi tevékenységek (ADL) során fellépő károsodások.
• Pszichológiai tényezők további specifikáció nélkül
• Ismétlődő mozgások a munkahelyi vállfájdalom egyik okai lehetnek

Vészjosló jelek

A szokásos vészjelzések mellett a vállízületben a következők lehetnek konkrét vészjelzések:

Régióspecifikus vészjosló jelek

• Agy-, mell-, tüdő (leggyakrabban Pancoast-daganatok), máj- és gerincdaganatok
• Fertőzések: Műtéti előzmények, nyílt seb, duzzanat, bőrpír, hőemelkedés, láz
• Avaszkuláris necrosis: Trauma, rák, szteroid használat/visszaélés (Gruson et al. 2009)

Tractus anamnézis

Általánosságban, a rekeszizmot irritáló szövetek kisugárzott fájdalmat okozhatnak a vállban

• Szívbetegség/angina: Gyakran éles, szúró fájdalom a bal vállban, karban, lateralis nyakban, ami fokozódik testedzéssel; kockázati tényezők: Életkor>40 év, magas vérnyomás, cukorbetegség, dohányzás, magas koleszterinszint, stb.
• Légzőrendszer: Figyelj a légzési nehézségekre, légszomjra, szédülésre és egyéb problémákra.
• Májcirrózis (jobb váll): túlzott alkoholfogyasztás, családi kórtörténetben májbetegség, Hepatitis B vagy C a kórelőzményben, elhízás, sárgaság, duzzadt lábak, bokák, has (ascites), lábfejek
• Lép (tályog vagy szakadás bal ACJ fájdalmat okozhat): Kehr jel –> Hanyattfekvésben fokozódik a fájdalom, lábak megemelésével (Söyüncü és mtsai. 2012)
• Epehólyag/Cholecystitis (jobb lapocka): Zsíros étel utáni fájdalomnövekedés, láz, hányinger, hányás
• Peptikus fekély (mély, tompa fájdalom a hát közepén/lapockában): Étkezések után fokozódik, NSAID-ok hosszú távú használata

A vészjósló jelek mellett a vállfájdalmat el kell különíteni a nyaki facet-ízületekből, a nyaki myelopathiából vagy a nyaki radikuláris szindrómából kisugárzó fájdalomtól. Tehát, ha nyaki fájdalom is jelen van, a fenti patológiák kizárása érdekében végezzük el a nyaki régió további vizsgálatát. Ha többet szeretnél megtudni ezekről a differenciáldiagnózisokról, tekintsd meg a lecke alján található "További olvasmányok" részt.

KÉT MÍTOSZ LEBONTVA & 3 TUDÁSBOMBA INGYEN

• • Név*
• • E-mail cím*

Δ

Alapvető vizsgálat

A vállfájdalom nagyjából három fő csoportba sorolható:

1. Ha a vállfájdalmad passzív PROM-korlátozottsággal jár, és közvetlenül a glenohumeralis ízülethez kapcsolódik (Befagyott váll vagy Osteoarthritis).
2. Ha a váll fájdalmas Abductio mellett nem korlátozott a PROM, az általában szubakromiális fájdalom szindrómát jelez (beleértve a rotátorköpeny patológiát a bicepsz íngyulladásával vagy anélkül, valamint a bursitist).
3. Egyéb vállpanaszok korlátozott PROM és fájdalmas ív nélkül (váll instabilitás, AC- vagy SC-ízületi patológia)

Ahhoz, hogy a páciens vállfájdalmát ebbe a 3 kategóriába soroljuk, végezzünk el egy alapvető felmérést. Kezdjük egy aktív mozgástartomány felméréssel:

A mozgástartomány szokásos értékei az alábbi irányokban a következők: 

Ahogy a fenti kategorizálásban szerepel, figyelj a fájdalmas ívre!

Az AROM vizsgálatot általában egy Passzív Mozgástartomány Felmérés (PROM) követi, amelyet a következő videóra kattintva tekinthet meg:

PROM vizsgálat során fontos összehasonlítanunk a mozgástartományt és a végérzést a fájdalmas és az ép váll között. AROM és PROM vizsgálat után be tudjuk sorolni a pácienst a vállfájdalom három alapvető kategóriájába.

Stenvers és mtsai. (1977) 5 gyors tesztet dolgoztak ki a vállöv mobilitásának felmérésére.

Vállspecifikus patológiák

Számos patológiával találkozhatunk a váll területén. További információkért kattints a megfelelő patológiára (a tartalom hamarosan elérhető lesz):

• Rotátorköpeny szakadás
• A teljes vastagságú rotátorköpeny-szakadás
• Lapocka diszkinézis
• Subacromialis fájdalom szindróma
• Vállcsúcs alatti impingement
• Váll Instabilitás
• SLAP (Superior Labrum Tear from Anterior to Posterior) sérülés/Biceps íngyulladás
• Acromioclavicularis Ízület Patológiája
• Befagyott Váll

Referenciák

Baertschi E, Swanenburg J, Brunner F, Kool J. Scapulothoracalis mozgás értékelésére szolgáló klinikai tesztek interrater reliabilitása. BMC mozgásszervi rendellenességek. 2013 Dec;14(1):315.

Cook CE, Wilhelm M, Cook AE, Petrosino C, Isaacs R. Klinikai tesztek a nyaki gerincvelő megbetegedéseinek szűrésére és diagnosztizálására: szisztematikus áttekintés. Journal of Manipulative & Physiological Therapeutics. 2011 Oct 1;34(8):539-46.

Cooper G, Bailey B, Bogduk N. A nyaki zygapophysialis ízületi fájdalom térképei. Fájdalom Orvoslás. 2007 Feb 12;8(4):344-53.

Gruson KI, Kwon YW. Atraumatikus humerus fejelhalás. Bulletin of the NYU hospital for joint diseases. 2009 Jan 1;67(1):6.

Kuijpers T, van der Windt DA, Boeke AJ, Twisk JW, Vergouwe Y, Bouter LM, van der Heijden GJ. Klinikai előrejelzési szabályok a vállfájdalom prognózisára a háziorvosi gyakorlatban. Fájdalom. 2006 Feb 1;120(3):276-85.

Luime JJ, Koes BW, Hendriksen IJ, Burdorf A, Verhagen AP, Miedema HS, Verhaar JA. Vállfájdalom prevalenciája és előfordulási gyakorisága a lakosság körében; szisztematikus áttekintés. Scandinavian journal of rheumatology. 2004 Már 1;33(2):73-81.

Söyüncü S, Bektaş F, Cete Y. Hagyományos Kehr-jel: Lép tályoghoz társuló bal váll fájdalom. Ulusal travma ve acil cerrahi dergisi= Turkish journal of trauma & emergency surgery: TJTES. 2012 Jan;18(1):87-8.

Van der Windt DA, Koes BW, Boeke AJ, Deville W, De Jong BA, Bouter LM. Vállproblémák a háziorvosi gyakorlatban: az eredmény prognosztikai indikátorai. Br J Gen Pract. 1996 Szept 1;46(410):519-23.

Verhagen A, Alessie J. Mozgásszervi diagnosztika bizonyítékokon alapuló megközelítése. Bohn Stafleu van Loghum; 2014. november 6.

Wainner RS, Fritz JM, Irrgang JJ, Boninger ML, Delitto A, Allison S. A nyaki radikulopátia klinikai vizsgálatának és a páciensek által közölt adatok megbízhatósága és diagnosztikai pontossága. Spine. 2003 Jan 1;28(1):52-62.