Most 10% kedvezmény egy online kurzusra a WINTER10 kóddal!
Egyelőre nincs
00
:
00
:
00
:
00
Claim je korting
Állapot Ágyéki 2023. febr. 9

Ágyéki gerinccsatorna szűkület | Diagnózis és kezelés gyógytornászoknak

Lumbális gerinccsatorna szűkület

Ágyéki gerinccsatorna szűkület | Diagnózis és kezelés gyógytornászoknak

Ágyéki gerinccsatorna szűkületAz Ágyéki gerinccsatorna szűkület (LSS) a gerinccsatorna anatómiai szűkülete idegi kompresszióval, mely gyakran jár együtt a neurogén claudicatio tüneteivel. A gerinccsatorna normál elülső-hátsó (AP) átmérője 22-25 mm között van. Relatív LSS esetén ez az átmérő 10-12 mm-re szűkül. Ez a megjelenés gyakran aszimptomatikus. Abszolút LSS esetén a gerinccsatorna AP átmérője kevesebb, mint 10 mm, és gyakran szimptomatikus.
Az LSS anatómia szerint is osztályozható. Az LSS lehet monoszegmentális vagy multiszegmentális, továbbá unilaterális vagy bilaterális, és előfordulhat centrálisan, laterálisan a recessusban vagy a foramen intervertebrale-ban (Siebert et al. 2009). Ebben a bejegyzésben a központi csatorna szűkületre összpontosítunk, amely a cauda equina kompressziója által neurogén claudicatióhoz vezethet. Tehát a következőkben az LSS-ről a központi csatornára gondolunk.

A lateralis recessus szűkület és az interforaminális szűkület eltérő jelekkel és tünetekkel jár. Ilyenkor nem a myelum, hanem a gerincvelői ideggyökök nyomódnak el, ami lumbosacralis radicularis szindrómához vezet (lásd az előző egységet). Míg lateralis szűkület esetén a beteg jellemzően nappal jelentkező, éjszaka is fennálló erős kisugárzó fájdalomra panaszkodik, a foraminális szűkületet a gerinc helyzete befolyásolja. Ágyéki hajlítás átlagosan 12%-os növekedést eredményez a foraminális területen, így csökkenti a radikuláris tüneteket, míg az ágyéki extensio 15%-kal csökkenti a foraminális területet, ami fájdalom és radiculopathia súlyosbodásához vezet. Jenis és munkatársai (2000) leírják, hogy a leggyakrabban érintett gyökök az L5 (75%), ezt követi az L4 (15%), az L3 5,3%-kal és az L2 4%-kal. A prevalencia megoszlását a foramen mérete és az ideggyökér/dorsalis gyöki ganglion (DRG) keresztmetszeti területe közötti kapcsolat magyarázza. Az alsó ágyéki és sacralis gyökök és a DRG átmérője nagyobb, ami kisebb foramen-gyökér arányhoz vezet. Ezen felül a legnagyobb statikus és dinamikus kompresszió az L4/L5 és L5/S1 szegmensekben történik.

Több tényező is hozzájárulhat a gerinccsatorna szűkület kialakulásához, melyek szinergikusan fokozhatják az állapotot (Siebert et al. 2009):

  • A gerinclemezek degenerációja gyakran okoz protrúziót, ami a gerinccsatorna ventrális szűkületéhez vezethet
  • A porckorong degenerációja miatt a csigolyák közötti terület tovább szűkül, ami miatt a recessus és a csigolyaközti lyukak beszűkülnek, és feszültség nehezedik a facet-ízületekre
  • A terhelés növekedése facet-ízületi arthrosishoz, az ízületi tokok hipertrófiájához és terjedő ízületi ciszták kialakulásához vezethet (lateralis stenosis).
  • A szegmens csökkentett magassága miatt a ligamenta flava ráncokat képez, amelyek hátulról (központi gerinccsatorna szűkület) nyomást gyakorolnak a gerincvelői durára.
  • A meglazult inak (pl. ligamenta flava) miatti egyidejű instabilitás tovább fokozza a lágyrészekben és az osteophytákban már meglévő hypertrophiás változásokat, ami a központi csatorna jellegzetes lóherés szűkületét eredményezi

 

Epidemiológia

Az Ágyéki gerinccsatorna szűkület éves előfordulási gyakorisága 5 a 100 000 emberből, ami négyszerese a nyaki gerincben előforduló gerinccsatorna szűkület előfordulási gyakoriságának. Idősebbeknél az Ágyéki gerinccsatorna szűkület a műtét leggyakoribb oka (Siebert és mtsai. 2009).
Jensen és mtsai. (2020) szisztematikus áttekintést és meta-analízist végeztek az Ágyéki gerinccsatorna szűkület prevalenciájáról az általános és a klinikai populációban. Azt találták, hogy az Ágyéki gerinccsatorna szűkület klinikai tüneteinek összesített prevalenciája az általános populációban 11%, átlagosan 62 éves korban. Az alapellátásban részesülő, átlagosan 69 éves betegeknél ez a szám 25%-ra, a másodlagos ellátásban pedig 39%-ra emelkedett, átlagosan 58 éves korban.
A szerzők azt is megállapították, hogy az egészséges alanyok 11%-ánál, átlagosan 45 éves korban, és az általános populáció 38%-ánál, átlagosan 53 éves korban radiológiailag kimutatható az Ágyéki gerinccsatorna szűkület. Az Ágyéki gerinccsatorna szűkület prevalenciája az életkorral nő, és már 40 éves korban elkezdődik.

Tetszik, amit tanulsz?

Kövesd a tanfolyamot

  • Tanulj bárhol, bármikor, a saját tempódban
  • Díjnyertes csapat interaktív online kurzusai
  • CEU/CPD akkreditáció Hollandiában, Belgiumban, az USA-ban és az Egyesült Királyságban

Klinikai kép és vizsgálat

Az Ágyéki gerinccsatorna szűkület (LSS) klasszikus tünetei az egyoldali vagy kétoldali (erőfeszítés hatására jelentkező) hát- és lábfájdalom. A derékfájás a ágyéki gerinc területén jelentkezik és kisugározhat a gluteális régióba, ágyékba és lábakba, gyakran pszeudoradikuláris mintázatot mutatva (lásd az aspecifikus derékfájással foglalkozó egységünket). Neurogén claudicatio miatt a lábtünetek közé tartozhat a fáradtság, görcsök, nehézség, gyengeség és/vagy paresztézia, ataxia és éjszakai lábgörcsök (Siebert és mtsai. 2009).
De Schepper és mtsai. (2013) szisztematikus áttekintést végeztek a kórtörténet és a klinikai tesztek különböző elemeinek pontosságának értékelésére az Ágyéki gerinccsatorna szűkület (LSS) diagnosztizálásában. Megállapították, hogy a legfontosabb a kisugárzó lábfájdalom, ami állás közben súlyosbodik, üléskor a fájdalom hiánya, a tünetek javulása előrehajláskor és a széles alapú járás a diagnózis felállításához. Cook és mtsai. (2019) hozzáteszik, hogy a gáttájék zsibbadása is diagnosztikai értékkel bír.

Ezek az eredmények nagyon hasonlóak Cook és mtsai. (2011) klinikai előrejelzési szabályához az Ágyéki gerinccsatorna szűkület diagnosztizálásához:

Genevay és munkatársai (2018) kritériumokat határoztak meg, melyek önállóan jelezték az LSS okozta neurogén claudicatiót, segítve ezzel a diagnózis megkülönböztetését a porckorongsérv okozta kisugárzott fájdalomtól és az aspecifikus derékfájástól. Kifejlesztésre került egy osztályozási pontszám, mely ezen kritériumok súlyozott halmazát használja. A javasolt N-CLASS pontszám 0-tól 19-ig terjedt, egy határértékkel (>10/19), hogy >90,0% specificitást és 82,0% szenzitivitást érjen el. A szerzők az alábbi tételeket találták:

A lumbális gerinccsatorna szűkület jelei és tünetei

Fizikális vizsgálat

Cook és munkatársai (2019) szisztematikus áttekintést végeztek a kórtörténet, a klinikai eredmények és a fizikális vizsgálatok diagnosztikai pontosságáról az ágyéki gerinccsatorna szűkület diagnózisában. 3 fizikális vizsgálat hasznos az Ágyéki gerinccsatorna szűkület megállapításában:

A Marching tesztet eredetileg Jensen et al. (1989) írta le. 63%-os érzékenységgel és 80%-os specificitással ez a teszt mérsékelten hasznos a lumbális gerinccsatorna szűkület megerősítésére, de nem kizárására. A teszt elvégzéséhez sétáltasd a pácienst futópadon 1,8 km/h sebességgel maximum 15 percig, de a vizsgált személy tünetei szerint rövidítve. A futópad hátulja meg van emelve, hogy 10 fokos lejtést hozz létre a járás irányába, ezzel fokozva a vizsgált alany ágyéki lordózisát. Ez csökkenti a gerinccsatorna területét. A teszt akkor tekinthető pozitívnak, ha "tünet-menetelés" jelentkezik, ami azt jelenti, hogy a páciens kellemetlenségről számol be a tevékenység során, a tünetek alsó végtagokba történő kiterjedésével.

Ha foraminális sztenózisra gyanakszol, a Kemp-teszttel szűkítheted a területet és becsípheted az ideget, ezzel tüneteket válthatsz ki. Sajnos, ennek a tesztnek a pontosságát még nem vizsgálták a foraminális sztenózis megerősítésére vagy kizárására vonatkozóan.

Klinikailag az Ágyéki gerinccsatorna szűkület 3 fokozatba sorolható a neurológiai károsodások alapján:

LSS fokozatok

Sokat beszélünk a dermatoma térképek megbízhatóságáról. Olvasd el blogcikkeinket és kutatási áttekintéseinket, ha többet szeretnél megtudni:

Fontos különbséget tenni a neurogén és az érrendszeri claudicatio között. Az alábbi táblázat bemutatja a két állapot közötti különbségeket:

Neurogén vs. érrendszeri claudicatio

Nadeau és mtsai. (2013) összehasonlították az egyes jeleket és tüneteket, hogy megkülönböztessék a 2 állapotot. Megállapították, hogy a fájdalomcsillapítók és a tünetek helye gyenge klinikai jelentőséggel bírt a neurogén claudicatio és az érrendszeri claudicatio esetén. A neurogén eredet legjellemzőbb tulajdonságai a következők voltak:

  • Kosárba helyezve
  • Térd feletti tünetek
  • Nagy valószínűséggel fájdalom provokáció álláskor, fájdalomcsillapítás üléskor jelentkezik.

Ezekkel a jellemzőkkel együtt 13-as pozitív valószínűségi arányt kaptunk. Ha a vádli tünetei állás közben enyhülnek, nagy valószínűséggel érrendszeri claudicatio áll fenn (LR+ 20).

Ne feledd, az ideggyökér becsípődés hátterében a sérvesedésen kívül más okok is állhatnak. Ráadásul a proximális lábba sugárzó fájdalom a radikuláris fájdalom helyett kisugárzott fájdalom is lehet. További információkért nézd meg a következő videókat:

GYARAPÍTSD A DEREKAD FÁJDALMÁRÓL SZÓLÓ TUDÁSOD INGYEN

Ingyenes derékfájás kurzus
Tetszik, amit tanulsz?

Kövesd a tanfolyamot

  • Tanulj bárhol, bármikor, a saját tempódban
  • Díjnyertes csapat interaktív online kurzusai
  • CEU/CPD akkreditáció Hollandiában, Belgiumban, az USA-ban és az Egyesült Királyságban

Kezelés

Slater és munkatársai (2015) az Ágyéki gerinccsatorna szűkület (LSS) kezelésére szolgáló testmozgás hatékonyságát vizsgálták, és van egy jó hírünk: A testmozgás hatékony beavatkozásnak tűnik a fájdalom, a korlátozottság és a fájdalomcsillapító bevitel ellen. Ezenkívül a testmozgás képes csökkenteni a depressziót, a dühöt és a hangulatzavart az Ágyéki gerinccsatorna szűkületben (LSS) szenvedő betegeknél. További kutatások szerint a felügyelt edzésprogram hatékonyabb, mint az otthoni edzésprogram, és a heti kétszeri testmozgás jobb eredményeket hoz, mint a heti egyszeri (Minemata 2019a, Minemata 2019b). Macedo és munkatársai (2013) áttekintést készítettek az Ágyéki gerinccsatorna szűkület (LSS) esetén alkalmazott gyógytorna beavatkozásokról, és alacsony minőségű bizonyítékot találtak arra vonatkozóan, hogy a módszereknek nincs további hatása a testmozgáson kívül.

Schneider et al. (2019) a manuális terápia és az egyénre szabott testmozgás kombinációját hasonlította össze az orvosi ellátással és a csoportos gyakorlatokkal. Megállapították, hogy a MT/egyéni testmozgás nagyobb rövid távú (2 hónap) javulást eredményezett a tünetek, a fizikai funkció és a járóképesség tekintetében, mint az orvosi ellátás vagy a csoportos gyakorlatok, bár mindhárom beavatkozás a hosszú távú (6 hónapos) járóképesség javulásával járt együtt. A következő lapokon a testmozgás/MT programhoz hasonló különböző kezelési lehetőségeket mutatunk be az alábbiak szerint. Schneider et al. (2019).
Mint mindig: az Ön egyéni betegére vonatkozó kezelési döntéseinek a beteg történetének felvétele és vizsgálata során tett megállapításokon, valamint a jelenlévő negatív prognosztikai tényezőkön kell alapulniuk, hogy az Ön előtt álló betegre specifikusan alkalmazhatóak legyenek.

Bár a tanácsadás és a tájékoztatás mindig fontos, úgy tűnik, az Ágyéki gerinccsatorna szűkület patofiziológiájának megértése különösen fontos a páciens és családtagjai számára. Lehet, hogy az előrehajló póz kozmetikailag nem kívánatos, de a pácienseknek és házastársaiknak érteniük kell, hogy ez a póz jótékony hatású a cauda equina és a gerincvelői idegek nyomásának csökkentése érdekében. Comer és mtsai. RCT-je (2019) azt is megállapította, hogy a gyógytornász által összeállított otthoni gyakorlatprogram nem hatékonyabb, mint a tanácsadás és a tájékoztatás. Felmerül a kérdés, hogy ez az otthoni gyakorlatok alacsony hatékonyságának, vagy a tanácsadás és a tájékoztatás jelentőségének köszönhető-e.

Long és munkatársai (2004) azt vizsgálták, hogy a páciensek iránypreferenciájához (DP) igazított gyakorlatok hatékonyabbak-e, mint az ettől eltérő gyakorlatok. Azt találtuk, hogy az iránypreferenciával rendelkező páciensek 74%-nál a DP-hez illeszkedő gyakorlatok jelentősen és gyorsan csökkentették a fájdalmat és a gyógyszeres kezelést, valamint javítottak minden egyéb eredményt a nem egyező csoporthoz képest.

Longtin és mtsai. (2018) azt vizsgálták, hogy az Ágyéki gerinccsatorna szűkülettel küzdő betegek kizárólag a hajlítás irányába mutatnak-e iránypreferenciát. Azt találták, hogy az Ágyéki gerinccsatorna szűkülettel küzdő betegek nagy részénél (88,9%) megfigyelhető az irány preferencia, ami megerősíti az ilyen típusú derékfájás mechanikai aspektusát.  Nem meglepő módon a tanulmányban részt vevő, Ágyéki gerinccsatorna szűkülettel küzdő betegek többségénél, kb. 80%-uknál (19/24) a hajlítás volt a preferált irány (ismételt ágyéki hajlító gyakorlatok csökkentették a tüneteiket). Ezek az eredmények alátámasztják a biomechanikai elvet: a gerinccsatorna lumenének növelésével az ágyéki gerinc hajlítása révén a hajlításon alapuló gyakorlatok enyhíthetik az Ágyéki gerinccsatorna szűkület tüneteit a gerincstruktúrákra nehezedő "nyomás" csökkentésével. Részben bizonyítékot szolgáltat arra is, hogy a klinikusok miért alkalmaznak gyakran hajlításon alapuló kezeléseket további vizsgálat nélkül, amikor az Ágyéki gerinccsatorna szűkület jeleit mutató betegeket kezelik, mivel az esetek többségében a betegek ágyéki hajlítással fájdalomcsillapítást érnek el.

A célzott gyakorlatokhoz hasonlóan a passzív ágyéki mobilizáció rövid távon enyhítheti az Ágyéki gerinccsatorna szűkület és a foraminalis gerinccsatorna szűkület tüneteit.

A passzív csípő mobilizációval csökkentheted a csípő merevségét, így növelheted a csípő extensio mozgástartományát (Whitman és mtsai, 2003). A csípő extensio megnövekedett ROM csökkentheti a kompenzációs ágyéki gerinc extensiót járás közben, és ezáltal az Ágyéki gerinccsatorna szűkületben a cauda equina és a gerincvelői idegek kompresszióját. Továbbá a megnövelt csípő extensio lehetővé teszi, hogy a páciens növelje a lépéshosszt és a járási sebességet.

 

Sebészeti Kezelés

Az Ágyéki gerinccsatorna szűkület lefolyását tekintve, a betegek többségének állapota nem romlik, sőt javulhat. Viszont kb. 30%-uk állapota 11 év alatt romlik, és súlyos neurogén claudicatio alakulhat ki. Ezekben az esetekben gyakran javasolt a műtét, és az Ágyéki gerinccsatorna szűkület az idősek körében a leggyakoribb oka a műtétnek (Siebert et al. 2009). De mennyire hatékony a műtét valójában? Mo et al. (2018) szisztematikus áttekintést és meta-analízist végzett, és azt tapasztalta, hogy a gyógytorna hasonló hatással volt az ágyéki gerinccsatorna szűkületre, mint a dekompressziós laminectomiák. Minemata et al. (2018) konkrétan összehasonlította a gyógytornát a műtéttel azoknál a betegeknél, akiknél a gyógytorna nem vezetett sikerre. Arra a következtetésre jutottak, hogy 2 év elteltével az eredmények, a ZCQ alskála fizikai funkció pontszámának változását kivéve, nem különböztek szignifikánsan a műtéten átesett és a műtétet elkerülő betegek között.
Másrészt, egy friss tanulmány Held et al. (2019) kimutatta, hogy a nem műtéti kezelésben részesülő betegek életminősége és funkciói alacsonyabbak voltak, mint a műtéten átesett betegeké a 12 hónapos utánkövetés során. Tehát, ha egy beteg régóta szenved, és a konzervatív kezelés nem hozza meg a kívánt eredményt, a műtét indokolt lehet.

Milyen egyéb tényezők befolyásolhatják, hogy kinek válhat javára a műtét? Iderberg és munkatársai (2019) megvizsgálták, mely tényezők határozzák meg a műtét sikerességét, és megállapították, hogy a következő tényezők jó funkciót jeleznek előre: EU-ban születés, derék fájdalom hiánya a kiinduláskor, magas elkölthető jövedelem és magas iskolai végzettség. Másrészről a rosszabb eredményt előrejelző tényezők a korábbi műtét, a több mint 2 éve fennálló derékfájdalom, a társbetegségek, a dohányzás, a szociális juttatások igénybevétele és a munkanélküliség voltak.

 

Referenciák

Comer, C., Redmond, A. C., Bird, H. A., Hensor, E. M., & Conaghan, P. G. (2013). A neurogén claudicatióban szenvedőknek a otthoni edzésprogram nem előnyösebb, mint a tanácsadás és oktatás: egy randomizált, kontrollált vizsgálat eredményei. PLoS One, 8(9), e72878.

Cook, C., Brown, C., Michael, K., Isaacs, R., Howes, C., Richardson, W., … & Hegedus, E. (2011). A kórtörténeti és megfigyelési leletek klaszterének klinikai értéke, mint diagnosztikai eszköz a lumbális gerinccsatorna szűkülethez. Physiotherapy Research International, 16(3), 170-178.

Cook, C. J., Cook, C. E., Reiman, M. P., Joshi, A. B., Richardson, W., & Garcia, A. N. (2020). Szeretnénk áttekinteni a kórtörténet, a klinikai leletek és a fizikális vizsgálatok diagnosztikai pontosságát a lumbális gerinccsatorna-szűkület diagnosztizálásában. European Spine Journal29, 93-112.

Genevay, S., Courvoisier, D. S., Konstantinou, K., Kovacs, F. M., Marty, M., Rainville, J., … & Atlas, S. J. (2018). Klinikai osztályozási kritériumok a lumbális gerinccsatorna szűkület okozta neurogén claudicatio-ra. Az N-CLASS kritériumok. The spine journal18(6), 941-947.

Jenis, L. G., & An, H. S. (2000). Gerinc frissítés: lumbális foramen szűkület. Gerinc, 25(3), 389-394.

Jensen, R. K., Jensen, T. S., Koes, B., & Hartvigsen, J. (2020). A lumbális gerinccsatorna szűkület prevalenciája az általános és klinikai populációkban: szisztematikus áttekintés és meta-analízis. European spine journal29, 2143-2163.

Genevay, S., Courvoisier, D. S., Konstantinou, K., Kovacs, F. M., Marty, M., Rainville, J., … & Atlas, S. J. (2018). Klinikai osztályozási kritériumok a lumbális gerinccsatorna szűkület okozta neurogén claudicatio-ra. Az N-CLASS kritériumok. The spine journal18(6), 941-947.

Held, U., Steurer, J., Pichierri, G., Wertli, M. M., Farshad, M., Brunner, F., … & Burgstaller, J. M. (2019). Mekkora a műtéti kezelés hatása a nem műtéti kezeléshez képest az ágyéki gerinccsatorna szűkületben szenvedő betegeknél 1 éves nyomon követés során? Journal of Neurosurgery: Spine, 31(2), 185-193.

Iderberg, H., Willers, C., Borgström, F., Hedlund, R., Hägg, O., Möller, H., … & Fritzell, P. (2019). A lumbális gerinccsatorna szűkület miatti műtét utáni klinikai eredményt és a betegszabadság hosszát jósoljuk meg Svédországban: egy több-regiszteres értékelés. European Spine Journal, 28, 1423-1432.

Long, A., Donelson, R., & Fung, T. (2004). Számít, hogy melyik gyakorlat?: A derékfájásra alkalmazott gyakorlatok randomizált kontrollált vizsgálata.

Longtin, C., Busseau, Y., Jetté, M., Cabana-Boucher, G., Ouellet, C., Lam, O. T. T., … & Tousignant-Laflamme, Y. (2018). Szisztematikus, flexióra épülő megközelítés lumbális gerinccsatorna szűkület radiológiai jeleit mutató páciensek esetén: Mítosz vagy valóság? Retrospektív tanulmány. Annals of physical and rehabilitation medicine, 61(4), 270-272.

Macedo, L. G., Hum, A., Kuleba, L., Mo, J., Truong, L., Yeung, M., & Battié, M. C. (2013). Gyógytorna beavatkozások degeneratív lumbális gerinccsatorna szűkület esetén: szisztematikus áttekintés. Physical therapy93(12), 1646-1660.

Minetama, M., Kawakami, M., Teraguchi, M., Kagotani, R., Mera, Y., Sumiya, T., … & Nakagawa, Y. (2019). Felügyelt gyógytorna kontra otthoni gyakorlatok lumbális gerinccsatorna szűkületben szenvedő betegeknél: randomizált kontrollált tanulmány. The Spine Journal19(8), 1310-1318.

Minetama, M., Kawakami, M., Teraguchi, M., Kagotani, R., Mera, Y., Sumiya, T., … & Nakagawa, Y. (2020). Gyakori gyógytorna előnyei lumbális gerinccsatorna szűkület esetén. Spine, 45(11), E639-E646.

Minetama, M., Kawakami, M., Nakagawa, M., Ishimoto, Y., Nagata, K., Fukui, D., … & Nakagawa, Y. (2018). Összehasonlító tanulmány a 2 éves utánkövetés eredményeiről ágyéki gerinccsatorna szűkülettel diagnosztizált pácienseknél, akiknél önmagában gyógytornát alkalmaztak, illetve akiknél kevésbé sikeres gyógytorna után sebészeti beavatkozásra került sor. Journal of Orthopaedic Science, 23(3), 470-476.

Mo, Z., Zhang, R., Chang, M., & Tang, S. (2018). Gyógytorna kontra műtét lumbális gerinccsatorna szűkület esetén: Szisztematikus áttekintés és meta-analízis. Pakistan journal of medical sciences, 34(4), 879.

De Schepper, E. I., Overdevest, G. M., Suri, P., Peul, W. C., Oei, E. H., Koes, B. W., … & Luijsterburg, P. A. (2013). A lumbális gerinccsatorna szűkület diagnózisa: a diagnosztikai tesztek pontosságának frissített szisztematikus áttekintése. Spine38(8), E469-E481.

Schneider, M. J., Ammendolia, C., Murphy, D. R., Glick, R. M., Hile, E., Tudorascu, D. L., … & Piva, S. R. (2019). Lumbális gerinccsatorna szűkületben szenvedő betegek nem-sebészeti kezelési módszereinek összehasonlító klinikai hatékonysága: egy randomizált klinikai vizsgálat. JAMA network open2(1), e186828-e186828.

Siebert, E., Prüss, H., Klingebiel, R., Failli, V., Einhäupl, K. M., & Schwab, J. M. (2009). Lumbális gerinccsatorna szűkület: szindróma, diagnosztika és kezelés. Nature Reviews Neurology5(7), 392-403.

Slater, J., Kolber, M. J., Schellhase, K. C., Patel, C. K., Rothschild, C. E., Liu, X., & Hanney, W. J. (2016). A testmozgás hatása az ágyéki gerinccsatorna szűkülettel élő betegek fájdalomérzetére és korlátozottságára: Randomizált, kontrollált vizsgálatok szisztematikus áttekintése. American Journal of Lifestyle Medicine, 10(2), 136-147.

Whitman, J. M., Flynn, T. W., & Fritz, J. M. (2003). Ágyéki gerinccsatorna szűkületben szenvedő betegek nem sebészeti kezelése: irodalmi áttekintés és három, gyógytornával kezelt beteg esetbemutatása. Physical Medicine and Rehabilitation Clinics, 14(1), 77-101.

Tetszik, amit tanulsz?

Kövesd a tanfolyamot

  • Tanulj bárhol, bármikor, a saját tempódban
  • Díjnyertes csapat interaktív online kurzusai
  • CEU/CPD akkreditáció Hollandiában, Belgiumban, az USA-ban és az Egyesült Királyságban
Online Kurzus

Végre! Sajátítsd el a gerinc állapotainak kezelését csupán 40 óra alatt, anélkül, hogy éveket töltenél el és több ezer eurót költenél – garantáltan!

Tudj meg többet
Gyógytorna online tanfolyam
Az ín lefutása
Értékelések

Mit mondanak a résztvevők erről a kurzusról

Töltsd le INGYENES appunkat