Meniszkusz szakadás

Testtérkép

- Az ízületi vonal magasságában (medialis vagy lateralis)
Háttérinformációk
Páciens profilja
- Fiataloknál sportolás közben gyakoribb az akut sérülés
- Idősebb korban, trauma nélkül is előfordulhatnak degeneratív szakadások
Patofiziológia
Akut: Hiperextenziós trauma vagy terhelés alatti flexiós-rotációs trauma (sport, munka, mindennapi tevékenységek (ADL))
Évek során kialakuló degeneratív elváltozások és ismétlődő normál mozgás trauma nélkül
Akut: A fájdalom és a szöveti gyógyulás mechanizmusai összehangolódnak
Gyulladásos fázis: Domináns gyulladásos nociceptív fájdalom: gyulladás jelei, éjszakai fájdalom, lüktetés, immobilizáció merevséghez vezet, néha nyugalmi helyzetben fokozódik
Proliferációs fázis: Mechanikai nociceptív dominancia: egyértelműen be-/kikapcsol, terhelésfüggő fájdalom, helyi, nyugalmi helyzetben csökken
Krónikus: A fájdalom és a szöveti gyógyulási mechanizmusok nincsenek összhangban.
Domináns mechanikai nociceptív: egyértelmű be-/kikapcsolás, terhelésfüggő fájdalom, helyi, nyugalmi állapotban csökken
Tanfolyam
Súlyosbító
Akut: A fájdalom mozgásfüggő – Flexió/extenzióKrónikus: Növekvő terhelés alatt – Kompressziós és nyíróerők
Akut
fájdalomcsillapítás: Pihenj, jegelj! Krónikus: Csökkentsd a terhelést, kerüld a túlterhelést és a nyíróerőket
24 Órás
Akut: Éjszakai fájdalom helyi gyulladás miatt
Krónikus: Erősebb éjszakai fájdalom, lehetséges intraartikuláris duzzanat
Kórtörténet és fizikális vizsgálat
Kórtörténet
Térdtrauma a kórtörténetben; a térd nagy terhelésnek van kitéve munka, sport vagy mindennapi tevékenységek során. Általában trauma; idősebb betegeknél elégtelen trauma (degeneratív szakadás)
- A „bicsaként való összecsuklás” lehetséges, de nem a fő tünet
- Általában nincs instabilitás érzés
- Akut: Flex/Ext zárolás, ROM korlátozott, helyi fájdalom, szúró, mély
- Krónikus: Degenerációs fájdalom, "ropogás", "pattanás", tompa fájdalom
Fizikális Vizsgálat
VizsgálatAkut: Medialis oldalon gyulladás jelei, lehetséges hemarthrosis, intraarticularis duzzanat, kímélő testtartás Krónikus: Észlelhető quadriceps/gastrocnemius atrófia, alig észrevehető duzzanat
Funkcionális felmérésAkut: a tünetek miatt nem lehetségesKrónikus: Mély guggolás, lépcsőzés, vágó mozdulat, inkább elmondják, mint bemutatják, hogy "elengedi" a lába
Aktív vizsgálatAkut: beszűkült mozgástartomány Flex/Ext/Rot irányban és fájdalom kis terhelésre. Krónikus: a mozgástartomány végén korlátozottság Flex/Ext irányban; nagy terhelés ezekkel a mozgásokkal kombinálva fájdalmas. Egyensúlyproblémák – egylábon állás, felülés
Passzív vizsgálatAkut: Korlátozott PROM, duzzanatKrónikus: A mozgástartomány vége korlátozott lehet, strukturális instabilitás látható
Speciális vizsgálatok
Differenciál diagnózis
- Porc alatti sérülés
- Sérült porc
- Gonarthrosis
- Biceps femoris avulziós törés
- Sípcsonti plató törés
- Sérülékeny triász
- Pes anserinus gyulladás
- Patella ficamod
- PFP
- Quadricepsz-ín szakadás
- Patella-ín szakadás
- Osgood Schlatter-kór
Kezelés
Stratégia
Konzervatív: jól kompenzál, izolált sérülés, >45 éves, lineáris sport. Sebészeti: nem kompenzál jól, multidirekcionális sérülés, <45 éves, magas kockázatú sport
Intervenciók
Műtét után: A beavatkozásokat/terhelést a szöveti gyógyulás fázisaihoz igazítjuk. Konzervatív: Felismerjük az izomerő, a neuromuszkuláris kontroll, a passzív struktúrák hiányosságait. Elvek: koncentrikus munka excentrikus előtt, lassúból gyorsba, kis terhelés + magas ismétlésszám nagy terhelés + alacsony ismétlésszám, kétlábasból egylábasba, figyelj a sport specifikus igényekre
Referenciák
- Elbaz, A., Beer, Y., Rath, E., Morag, G., Segal, G., Debbi, E. M., Debi, R. (2013). Egyedi, lábra szerelhető eszköz degeneratív meniscus szakadásban szenvedő betegek számára. Knee Surg Sports Traumatol Arthrosc, 21(2), 380-387. doi: 10.1007/s00167-012- 2026-2
- Goossens, P., Keijsers, E., van Geenen, R. J., Zijta, A., van den Broek, M., Verhagen, A. P., Scholten-Peeters, G. G. (2015). A Thessaly-teszt validitása meniscus szakadások értékelésében arthroscopiával összehasonlítva: diagnosztikai pontossági tanulmány. J Orthop Sports Phys Ther, 45(1), 18-24, B11. doi:10.2519/jospt.2015.5215
- Howell, R., Kumar, N. S., Patel, N., Tom, J. (2014). Degeneratív meniszkusz: Patogenezise, diagnózis és kezelési lehetőségek. World J Orthop, 5(5), 597-602. doi: 10.5312/wjo.v5.i5.597
- Katz, J. N., Brownlee, S. A., Jones, M. H. (2014). Az artroszkópia szerepe a térd Osteoarthritis kezelésében. Best Pract Res Clin Rheumatol, 28(1), 143-156. doi: 10.1016/j.berh.2014.01.008
- Lange, A. K., Fiatarone Singh, M. A., Smith, R. M., Foroughi, N., Baker, M. K., Shnier, R., Vanwanseele, B. (2007). Degeneratív meniszkusz szakadások és a mobilitás károsodása térd Osteoarthritis-ben szenvedő nők esetén. Osteoarthritis Cartilage, 15(6), 701-708. doi:10.1016/j.joca.2006.11.004
- Neogi, D. S., Kumar, A., Rijal, L., Yadav, C. S., Jaiman, A., Nag, H. L. (2013). A nem-műtéti kezelés szerepe a medialis meniszkusz hátsó gyökének degeneratív szakadásainak kezelésében. J Orthop Traumatol, 14(3), 193-199. doi: 10.1007/s10195-013-0234-2
- Noyes, F. R., Heckmann, T. P., Barber-Westin, S. D. (2012). Meniszkusz javítás és transzplantáció: átfogó frissítés. J Orthop Sports Phys Ther, 42(3), 274-290. doi: 10.2519/jospt.2012.3588
- Powers, C. M. (2010). Hogyan befolyásolja a rendellenes csípőmechanika a térdsérülést: biomechanikai szempontból. J Orthop Sports Phys Ther, 40(2), 42-51. doi: 10.2519/jospt.2010.3337
- Snyder-Mackler, L., Risberg, M. A. (2011). Kinek van szüksége LCA-műtétre? Nyitott kérdés. J Orthop Sports Phys Ther, 41(10), 706-707. doi: 10.2519/jospt.2011.0108
- Stensrud, S., Roos, E. M., Risberg, M. A. (2012). 12 hetes gyógytorna program középkorú, degeneratív meniszkusz szakadással küzdő pácienseknek: esettanulmány 1 éves utánkövetéssel. J Orthop Sports Phys Ther, 42(11), 919-931. doi:10.2519/jospt.2012.4165
- Zazulak, B. T., Hewett, T. E., Reeves, N. P., Goldberg, B., & Cholewicki, J. (2007). A törzs neuromuszkuláris kontrolljának hiányosságai előrejelzik a térdsérülés kockázatát: prospektív biomechanikai-epidemiológiai tanulmány. Am J Sports Med, 35(7), 1123-1130. doi: 10.1177/0363546507301585