Páciens profilja

• A vertigo leggyakoribb formája (19%)
• 90% hátsó csatornás, 10% horizontális csatornás
• Minden harmadikat érinti a hetedik évtized előtt
• 2/3 női
• Éves előfordulási gyakoriság 10-20:100 000

Patofiziológia

Kiváltó

Otolit részecskék leválnak a macula utriculiról, és felhalmozódnak a hátsó (90%) és a horizontális (10%) csatornában. A csatorna legmélyebb pontján gyűlnek össze. Az otolit részecskék mozgása, pl. fej rotáció során, szédülést és nystagmust okoz

Etiológia

• Fej trauma (~20%)
• Neurolabyrinthitis (10-15%)
• Migrén
• Hosszantartó ágyhoz kötöttség
• Genetikai hajlam

Tanfolyam

Nagyon jó prognózis. Egyetlen manőver után a tünetek ~90%-ban megszűnnek. A stratégia helyes alkalmazásával ~100%-os sikerarány érhető el. A manőver sikeressége esetén a kellemetlenség egy héten belül enyhül. A visszaesés aránya 2-5%.

Kórtörténet

Fej trauma, migrén, hosszan tartó ágyhoz kötöttség, belsőfül patológia

• Lehetséges összefüggés a nyaki fájdalommal
• Valódi szédülés:
  • Mozgás illuzórikus érzékelése (saját test, környezet)
  • Dőlt látvány
  • Rotációs
• Nystagmus rotációval
• Lateropulzió
• Mintha zuhanna vagy emelkedne
• Nincs neurológiai tünet
• Társult reakciók:
  • Szédülés
  • Hányás
  • Ájulás
  • Ataxia
  • Hallásproblémák/Fülcsengés

Fizikális Vizsgálat

Aktív vizsgálat
Kerüljük a nyak mozgását, mert az AROM korlátozottsághoz vezet

Funkcionális felmérés
A fej helyzetváltoztatása nystagmust és szédülést vált ki

Speciális vizsgálatok

Differenciál diagnózis

1. Fertőzés
2. Mámor
3. Daganat
4. Idiopátiás
5. Pszichogén
6. Metabolikus
7. Fóbia

Stratégia

A manőverek nagyon hatékonyak. A betegoktatás és az otthoni viselkedésre vonatkozó utasítások beépítésre kerülnek

Intervenciók

FONTOS

• A manőver csak akkor pozitív, ha szédülés jelentkezik. Ezért tartsd meg a pozíciót!
• A tünetek enyhülése után maradj a véghelyzetben ~4 percig, hogy a részecskék ne kerüljenek vissza
• Óvakodj a hirtelen hátrafelé mozdulattól
• Ha a manőver sikertelen, várj legalább 10 percet az újrakezdés előtt
• Max. 3 egymást követő próba

Útmutatók otthonra

• Kellemetlenséget tapasztalhatsz a következő 24 órában (a központi idegrendszer normális reakciója).
• Ne végezz hirtelen fejmozgásokat
• Ne feküdj a fájó oldaladra
• Hanyattfekvésben helyezz párnát a nyakad alá, hogy elkerüld a túlzott nyújtást
• Hasonfekvés és az ép oldalon való fekvés megengedett
• Adaptált Epley manőver, mint egyéni segítség

1. Epley, J. M. (1992). Canalith visszahelyezési eljárás: a jóindulatú paroxizmális helyzeti vertigo kezelésére. Otolaryngol Head Neck Surg, 107(3), 399-404.
2. Hauswirth, J. (2008). Zervikogén szédülés: Diagnózis és manuálterápiás kezelés. (12), 80-93. doi:10.1055/s-2008-1027384
3. Oostendorp, Eupen, v., Erp, v. (1999). Szédülés ostorcsapásos sérülés után: neurootológiai tanulmány a manuális terápia gyakorlatában és terápiás vonatkozása. The Journal of Manual and Manipulative Therapy, 7, 123-130.
4. Reid, S. A., Rivett, D. A., Katekar, M. G., Callister, R. (2014). Mulligan tartós, természetes apofizális csúszás és a Maitland-féle mobilizáció összehasonlítása cervikogén szédülés kezelésére: randomizált, kontrollált vizsgálat. Phys Ther, 94(4), 466-476. doi:10.2522/ptj.20120483
5. Schmäl, F. (2005). Benignus paroxizmális pozíciós vertigo. In W. M. (szerk.), Vestibularis funkció: Híd a kutatás és a gyakorlat között.
6. Semont, A., Freyss, G., Vitte, E. (1988). A BPPV gyógyítása felszabadító manőverrel. Adv Otorhinolaryngol, 42, 290-293.
7. Sloane, P. D., Coeytaux, R. R., Beck, R. S., Dallara, J. (2001). Szédülés: a tudomány jelenlegi állása. Ann Intern Med, 134(9 Pt 2), 823-832.
8. Stoll, W., Most, E., Tegenthoff, M. (2004). Benigner Paroxysmaler Lagerungsschwindel. In W. Stoll (szerk.), Schwindel und Gleichgewichtsstörungen (Vol. 4, pp. 141-146). Stuttgard: Thieme Verlag.
9. Wiemer, M. (2011). Benigner paroxysmaler Lagerungsschwindel (BPLS). Manuelle Therapie, 15, 172-177. doi:dx.doi.org/10.1055/s-0031- 1281694Wrisley, D. M., Sparto, P. J., Whitney, S. L., & Furman, J. M. (2000). Cervikogén szédülés: diagnózis és kezelés áttekintése. J Orthop Sports Phys Ther, 30(12), 755-766. doi:10.2519/jospt.2000.30.12.755