• A kulcscsont fontos szerepet játszik a felső végtag megtámasztásában és mobilizálásában, összeköti azt a törzzsel, valamint védi a véna subclaviát és a plexus brachialist.
• A kulcscsont és a vállcsúcs közötti intraartikuláris korong segít korrigálni a csontos egyenetlenségeket, de idővel degenerálódhat.
• Sérülések és artritisz gyakran okoznak AC-ízületi (ACJ) fájdalmat, az artritisz pedig gyakran az ízület folyamatos stresszének következménye, különösen azoknál, akik ismétlődő fej feletti emelési tevékenységet végeznek.

• A szűrés során fontos kizárni a kulcscsonttöréseket vagy súlyos AC-ízületi szeparációt.
• Az AC-ízületi szeparálódásokat a Rockwood-skála (I-VI) szerint osztályozzuk, ahol az I-III. fokozat konzervatív, a IV-VI. fokozat pedig sebészeti kezelést igényel.

• AC-ízületi artritisz esetén a vállfájdalom fokozatosan súlyosbodik, amit kisebb trauma vagy megerőltető testmozgás súlyosbíthat.
• A fájdalom általában elöl, a váll területén jelentkezik, vagy kisugárzik a vállba és a felkarba. Rosszabbodik a fej fölötti tevékenységektől, súlyemeléstől és keresztirányú mozgásoktól.
• Gyakori az éjszakai fájdalom, a pattanás, a kattogás, a dörzsölés és a beakadás érzése vállmozgás közben; a diagnózishoz fontos a trauma vagy sérülések körültekintő feltárása.

• Fájdalmas ív 170°-180°-os hajlítás/eltávolítás esetén
• Ortopédiai tesztek: Paxino-jel, AC Shear-teszt, AC Resisted Extension-teszt, AC-ízületi vonal érzékenysége
• A nagyobb validitás érdekében kombinálj teszteket egy csoportban, melyből 2-t a szakirodalom ismertet

• Elsőként nem műtéti kezelést alkalmazunk: nyugalmi állapot, aktivitás módosítása, NSAID-ok, kortikoszteroid injekciók és gyógytorna.
• A tünetek kiújulásának elkerülése érdekében módosítsa a tevékenységeit; a gyógytorna célja az izomerő és a mozgástartomány javítása.
• Nincs egyértelmű bizonyíték a szteroid injekciók hatékonyságára; a műtét súlyos, tartós tünetek esetén jön szóba, ha a konzervatív terápia nem hatékony, az artroszkópos műtét egyre gyakoribbá válik.

Balcik, B. J., Monseau, A. J., & Krantz, W. (2013). A sternoclavicularis, a kulcscsont és az acromioclavicularis ízület sérüléseinek értékelése és kezelése. Elsődleges ellátás: Klinikák a rendelői gyakorlatban, 40(4), 911-923.

Buss, D. D., & Watts, J. D. (2003). Sérülések az acromioclavicularis ízületben dobó sportolóknál. Clinics in sport orvoslás, 22(2), 327-341.

Cadogan, A., McNair, P., Laslett, M., & Hing, W. (2013). Vállfájdalom az alapellátásban: a fizikális vizsgálat diagnosztikai pontossága a nem-traumás acromioclavicularis ízületi fájdalom esetén. BMC Musculoskeletal Disorders, 14, 1-11.

Chaudhury, S., Bavan, L., Rupani, N., Mouyis, K., Kulkarni, R., Rangan, A., & Rees, J. (2018). Acromioclavicularis ízületi fájdalom kezelése: áttekintés. Shoulder & Elbow, 10(1), 4-14.

Girish, G., Lobo, L. G., Jacobson, J. A., Morag, Y., Miller, B., & Jamadar, D. A. (2011). Váll ultrahang: tünetmentes leletek férfiaknál. American Journal of Roentgenology, 197(4), W713-W719.

Jordan, L., Kenter, K., & Griffiths, H. (2002). MRI és klinikai eredmények kapcsolata az acromioclavicularis ízületben. Skeletal radiology, 31, 516-521.

Hibberd, E. E., Kerr, Z. Y., Roos, K. G., Djoko, A., & Dompier, T. P. (2016). Acromioclavicularis ízület ficamának epidemiológiája 25 National Collegiate Athletic Association sportágban: 2009-2010-től 2014-2015-ös tanévekig. The American Journal of Sports Medicine, 44(10), 2667-2674.

Krill, M. K., Rosas, S., Kwon, K., Dakkak, A., Nwachukwu, B. U., & McCormick, F. (2018). Tömör, bizonyítékokon alapuló fizikális vizsgálat az acromioclavicularis ízület patológiájának diagnosztizálására: szisztematikus áttekintés. The Physician and sportsmedicine, 46(1), 98-104.

Mazzocca, A. D., Arciero, R. A., & Bicos, J. (2007). Acromioclavicularis ízületi sérülések értékelése és kezelése. The American journal of sports medicine, 35(2), 316-329. ISO 690

Menge, T. J., Boykin, R. E., Bushnell, B. D., & Byram, I. R. (2014). Acromioclavicularis Osteoarthritis: a vállfájdalom gyakori oka. South Med J, 107(5), 324-9.

Melenevsky, Y., Yablon, C. M., Ramappa, A., & Hochman, M. G. (2011). Kulcscsont- és acromioclavicularis ízület sérülései: a képalkotás, a kezelés és a szövődmények áttekintése. Skeletal radiology, 40, 831-842.

OSTÖR, A. (2005). Vállproblémák diagnosztizálása és azok kapcsolata az általános egészséggel az alapellátásban. Rheumatol.

Reid, D., Polson, K., & Johnson, L. (2012). Acromioclavicularis ízületi szétválások I–III. fokozata: az irodalom áttekintése és a legjobb gyakorlati irányelvek kidolgozása. Sportorvoslás, 42, 681-696.

Van der Windt, D. A., Koes, B. W., De Jong, B. A., & Bouter, L. M. (1995). Vállpanaszok a háziorvosi gyakorlatban: előfordulási gyakoriság, a páciens jellemzői és kezelése. Annals of the rheumatic diseases, 54(12), 959-964.